Sántha Lajos,
Sántha Lajos,
igazgató-tanító, S. János gazda és falusi bíró (S. Mihály plébános-írónak testvérbátyja) és Holczmann Terézia fia, szül. 1849. nov. 3. Bussán (Nógrádm.); a gymnasium I. osztályát Selmeczen, a II–IV. osztályt Váczon a kegyesrendieknél, a tanítóképzőt (1867–69.) Esztergomban végezte. Mint segédtanító először Kisterennére került, de hat hónap mulva Rimaszombatba választották meg; innét azonban fél év mulva 1870. okt. 1. Pestre került Röser Miklós tanintézetébe, hol a kereskedelmi iskolával kapcsolatos hat osztályú elemi iskola vezetését vette át. Csak három hónapig maradt itt, mivel Pest város tanácsa 1871. jan. községi tanítónak választotta meg, mely minőségben öt évig Kőbányán, egyig az érsek-utczai iskolában, nyolc évig a Wesselényi-utczaiban működött. 1885. decz. 1. a székesfőváros tanácsa a Kazinczy-utczai iskola vezetésével bizta meg, míg 1896-ban a Nyár-utczában épült elemi és ipartanoncz-iskolába került igazgatónak, hol jelenleg is működik. 1876-ban a budapesti VI. ker. polg. iskolában a Pestalozzi-ünnepélyen humorisztikus felolvasást tartott; ugyanekkor a népnevelők budapesti egyletének jegyzője, majd titkára, később pedig elnöke lett. Ettől fogva számos czikket, tárczát írt az egyesület Népnevelők Lapjába. 1884-ben megválasztották a budapesti tanítók segélyegyesülete titkárának, később az egyesület alelnökének, Verédy Károly halála után pedig (1906. szept.) id. elnök lett. Tanulmányi czélból 1900-ban meglátogatta a párisi világkiállítást. 1904-ben a székesfővárosi tanítóság a törvényhatóság közoktatási bizottságába képviselőül választotta. 1905 óta a budapesti V. és VI. kerületi népoktatási intézetek felügyeletével bizatott meg.
Irodalmi működését még kőbányai tanító korában kezdte meg a Népnevelők Lapjában és az élczlapokban, leginkább Claudus álnév alatt; írt a Rill József M. Paedagogiai Szemléjébe, a Pesti Naplóba is.
Czikke a M. Paedagogiai Szemlében (1882. Tanítók és drámaírók.)
Munkái:
1. Mécsvilágok. A tanítói életből merített rajzok és elbeszélések. Bpest, 1890. (Ism. Néptanítók Lapja.)
2. Jelentés a budapesti tanítók segélyegyesülete 1890–1892., 1903–1905. évi működéséről. U. ott, hat füzet.
3. Számolókönyv a népiskolák II–VI. osztályai számára. Írta több fő- és székvárosi tanító. Öt részben. (1906-ban a II. 7-dik, III. 6., IV. 5., V. 4., VI. 3. kiadásban.) U. ott, 1894.
4. Budapest székesfővárosi VII. ker. nyárutczai iskola könyvtára. U. ott, 1898.
Szerkesztette a budapesti tanítók segélyegyesületének Évkönyveit és az Emléksorok a koronázás évfordulójára 1894. cz. albumot.
M. Könyvészet 1892.
Petrik M. Könyvészet 1886–1900. Bpest, 1906. I. 736. l. és önéletrajzi adatok.
