Sánta Béla,
Sánta Béla,
ev. ref. főgymnasiumi tanár, szül. 1846. nov. 1. Nagy-Kőrösön, hol atyja S. Lajos a költészet és szónoklat tanára, utóbb városi tisztviselő volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában 1868-ban végezte; előbb Eperjesen joghallgató, de kevéssel azután Pesten hittanhallgató lett; később Debreczenbe ment theologiai tanulmányait folytatni; hittani pályájának bevégzése után 1868-ban Nagy-Szalontára választatott gymnasiumi tanárrá; itteni tanársága alatt a nagy szünidőket Magyarország és Erdély beutazására használta fel. 1870-ben nagykőrösi főgymnasiumi tanár lett, hol a történelem-földrajzot tanította. Az 1872–1873. tanévben egyházi hatóság engedélyével és támogatása mellett ismereteinek gyarapítása végett a külföldi egyetemeket látogatta meg; félévet töltött Heidelbergben, beutazván Német-, Franczia-, Olaszország és Svájcz jelentékeny részét. 1869-ben kápláni, 1884-ben papi vizsgát tett Debreczenben. Tanársága mellett, mint községi virilis képviselő és presbyter, tevékenyen működött az egyházi és városi közügyek vezetésében. Politikai téren is szerepelt, a midőn egy választás alkalmával képviselőjelöltül lépett fel Nagy-Kőrösön. 1902. jan. 1. harmincz éves tanársága után nyugalomba lépett; de azért az egyház, iskola és község ügyeivel most is foglalkozik.
Első irodalmi fellépése theologus korában történt Debreczenben, midőn: A debreczeni honvédsirok fölött cz. költeményét a márcziusi hazafias ünnepen maga szavalta. Egyéb költeményei közül néhány a Nagy-Kőrösben jelent meg névtelenül, úgyszintén a Bolond Istókban (1878., 1881–82. Államférfiainkhoz, A magyar nemzethez, Köszöntő cz. szintén névtelenül, 1890. Az új esztendőhöz); a Függetlenségben (1882. Kossuth Lajoshoz cz. költ.; ugyanezen lapban czikke: A középiskolák rendezése kérdésében); a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (Egyházi életünk fejlődésének akadályai); az Egyetértésben (Október 6. 1890. költ.); a Vasárnapi Ujságban (1895. költ.).
Munkái:
1. Az 1848–49-ki szabadságharcz rövid története. N.-Kőrös, 1878.
2. Pihenőre. Költemények. U. ott, 1897. (Ism. Vasárn. Ujság 44. sz.)
Uj M. Athenás 349. l.
Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenás. Nagy-Kőrös, 1904. 219. l. és Dombi Lajos szíves közlése (önéletrajzi adatokból).
