Salgó Jakab
Salgó Jakab
orvosdoktor, a lipótmezei tébolyda főorvosa, egyet, magántanár, szül. 1848. aug. 16. Budapesten; orvosi tanulmányait a pesti, bécsi és göttingai egyetemen végezte; 1874. Bécsben orvosdoktorrá avatták. Ezután egy évig a bécsi közkórház elmebeteg osztályán mint másodorvos, majd négy évig Leidesdorf tanár elmekórtani klinikáján mint tanársegéd működött. 1879. a bécsi egyetemen az elmekórtanból magántanári képesítést nyert. 1880–82-ben a Swetlin-féle bécsi magán-elmegyógyintézet vezető orvosa volt. 1884-ben a lipótmezei országos tébolyda főorvosává neveztetett ki, 1890–91-ben pedig a budapesti egyetemen is megkapta a magántanári képesítést. Rendkívüli tagja az országos közegészségügyi orvosi tanácsnak, a budapesti kir. orvosegyletnek, a Société de médecine mentale de Belgique, a párisi Société médico-psychologique és más tudós társaságoknak.
Czikkei a Wiener med. Wochenschriftben (1876. Die epileptische Geistesstörung, Symptomatologie und Verlauf des Delirium alcoholicum, 1877. Zur Pathologie der Gehirntumoren, 1883. Der Selbstmord der Geisteskranken, Der Schwachsinn, Die Prodrome der paralytischen Geistesstörung, 1884. Die Nahrungsverweigerung des Geisteskranken, 1887. Die unregelmässige Reaktion der Pupillen, 1888. Hyoscin und Sulfonal); a Med. Jahrbücherben (1878. Die Wucherungen der Kammerwände des Gehirns); a Wiener med. Presseben (1880. Die Psychosen des Seniums); a Pester med.-chir. Presseben (1879. Die klinische Bedeutung der Krampfanfülle in der Pathologie der Psychosen); a Mittheil. d. Ver. d. Aerzte in Niederösterreich (1881. Die klinischen Erscheinungen des Hirndruckes); a Wiener Klinikben (1884. Über Epilepsie und deren Behandlung); az Orvosi Hetilapban (1884. A gyermekkorban előforduló hysteria és ennek kezelése, 1886. Adatok az elmekórtani diagnostikához, 1888. A pubertás kóroki jelentősége); a Zeitschrift für Psychiatrieban (38. k. Die krankhaften Bewusstseinszustände); a. Centralblatt f. d. ges. Therapie (1885. Das Cloralhydrat in der psychiatrischen Praxis); az Archiv f. Kinderheilkundeban (V. köt. Die Myelitis Paralytica, Haematomyelie, Die infantile Hysterie); a Jogtudományi Közlönyben (1889. Elmekórtani szakvélemények); a Budapesti Szemlében (1890. Politikai psychiatria és Nyilt levél); a Bulletin de la soc. de med. ment. de Belgiqueben (1891. Atrophie partielle symmetrique des hémisphéres et porencéphalie du lobe frontale droit); a Gyógyászatban (1892. A chronikus tébolyodottság, 1893. Ideg- és elmebajok balneotherapiája, 1894. Elmebetegségeink, 1895. Sikeres simulatio esete); a Természettudományi Közlönyben (1896. A hipnoszisról); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Werth und Bedeutung der Reformbestrebungen in der Psychiatrie. Stuttgart, 1877.
2. Die cerebralen Grundzustände des Psychosen. Stuttgart, 1877.
3. Compendium der Psychiatrie, für praktische Aerzte und Studierende. Wien, 1889. (2. verb. und sehr verm. Auflage von J. Weiss' Compendium).
4. Az alkoholizmus törvényszéki jelentősége. Bpest,...
5. Az elmekórtan tankönyve; orvosok, birák és ügyvédek számára. Bpest, 1890. (2. jav. és bőv. kiadás. Bpest, 1899.)
6. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Bpest, 1883. (M. Jogászegyleti Értekezések. X. 1., 10. és Klinikai füzetek III. évf.)
7. Az anthropologiai jelek értéke az elmekórtanban. Bpest, 1895. (M. Jogászegyleti Értekezések XI. 3.)
8: A gyermekkorban levő bűnösök. Bpest, 1896. (Fekete Gyulával együtt.)
9. A szeszmérgezés és nehéz kórság kórtani viszonya. Bpest, 1899. (Különny. a Gyógyászatból.)
10. Az elmebetegségek prophylaxisa. Bpest, 1903. (A budapesti Orvosi Ujság tudom. Közleményei.)
11. Tébolydai balesetek és szerencsétlenségek. Bpest, 1900. (Különny. a Gyógyászatból.)
12. Az elmebetegség elmekórtani fogalma. Bpest, 1900. (Különny. a Gyógyászatból.)
13. A szellemi élet hygieniája. A népszerű főiskolán (University Extension) tartott előadásai nyomán. Bpest, 1905. (Népszerű főiskola Könyvtára 2.)
M. Könyvészet 1890., 1896., 1899.
Hőgyes Emlékkönyve. 412., 810. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 815. l.
Vasárnapi Ujság 1904. 44. sz. arczk.
