Sajó Sándor

Teljes szövegű keresés

Sajó Sándor
elemi iskolai igazgató, szül. 1856. márczius 12-én Gyalányban (Somogym.), hol atyja S. (Schäffer) János kántortanító volt, anyja Polmer Anna; iskolai tanulását Törökkoppányban kezdte és Szorosadon folytatta, hol németül is megtanult. 1870. május 1. N.-Kikindán a IV. elemi osztályba lépett, hol Steinbach Antal tanító (később tanfelügyelő) magához vette a fiút és tanította, így jutott az ottani magánreáliskolába, később Temesvárra, hol elvégezvén az állami reáliskola alsó osztályait, innét az aradi tanítóképzőbe jutott, melynek elvégeztével 1877. szeptember végén Csősztelekre (Torontálm.) került tanítónak, hol a tisztán német község iskolájában már a második évben magyarul tanított. 1879-ben Budapesten megszerezte a tornatanári képesítést; azután belépett a polgári iskolai tanárképző nyelv- és történettudományi szakcsoportjába. 1880-ban a székesfőváros tanácsa rendes tanítóul alkalmazta. 1897. végén Schäffer családi nevét Sajóra változtatta. A népnevelők budapesti egyesületében kezdetben mint jegyző, később könyvtárnok, majd alelnök lett, míg 1897. jan. 1-től az egyesület kiadásában megjelenő Népnevelők Lapja szerkesztőjévé választották és azt 1897. és 1898-ban szerkesztette. A szent István-társulat tankönyvbiráló bizottságának is tagja. 1901-ben a székesfőváros tanácsa iskolai igazgatóvá léptette elő s a III. vörösvári-úti közs. elemi iskola vezetésével bízta meg; hol társadalmi segítséggel napközi gyermekotthont tart fenn és 250–300 kellő gondozást nélkülöző gyermek részesül meleg ebéd jótéteményében.
Irodalmi munkálkodását a Komlóssy Ferencz szerkesztésében megjelent Népnevelő cz. tanügyi folyóiratban kezdte, írt ezenkívül a Népnevelők Lapjába, a Néptanítók Lapjába és a Kisdednevelésbe, többnyire tanügytársadalmi kérdéseket fejtegetve. Ő adta ki a Néptanítók Lapjában az első felhivást egy tanítói árvaház létesítése érdekében; a Népnevelők Lapjában pedig «Nyílt levél Sennyei Ferenczhez» cz. a magyar tanítók otthona alapítása ügyében, melynek létrejöttekor kartársai annak egyik igazgatójává választották.
Munkája: Adatok a dohány-utczai elemi és iparostanuló iskola történetéhez. 1880–1901. Bpest, 1901.
Álnevei: Bülei, Sólyom és Juhász.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT