Sajó Károly
Sajó Károly
nyug. főgymnasiumi tanár, szül. 1851-ben Győrött; gymn. tanulmányait ugyanott, az egyetemet B.-pesten végezte. 1877–88-ig rendes tanár volt az ungvári kir. kath. főgymnasiumban; azután még néhány évig az állami rovartani állomáson működött Budapesten, jelenleg pedig nyugalomban él Őrszentmiklóson (azelőtti neve Kúnszentmiklós volt, Pestm.) birtokán, hol 1895 óta természettudományi tanulmányokkal, gazdálkodással és kertészettel foglalkozik.
Czikkei a Természettud. Közlönyben (1875. A phosphátrétegek jelentősége, 1884. Megfigyelések a rovarvilág köréből, 1886. A hímek és nőstények számaránya a rovarok között, 1888. A szilfapusztító bogárról, 1889. A péczel-maglódi sáska irtása, Az Anomala vitis nevű káros bogár, A tyúkpoloska vagy ovantag, A Phytoptus vitis, 1890. A marokkói sáska Magyarországon, A házi tücsökről és irtásáról, A szőlőlevél nemezbetegségéről s a Phytoptus vitis nevű atkáról, A zabpusztító Lema melanopáról, Az árpa és zabvetést pusztító Lema melanopa nevű bogár a kukoriczán, Az Anisophia Austriaca nevű búzaszipolyról, 1891. A szőlővenyigében élő darázsról, Phytoptus vitis Veszprémben, A tölgyfán élő Kermes reniformis paizstetűről, A szőlőszemen levő aranyszemecskéről, 1892. A dongóméhek Új-Zelandban, A trágyázás hatása a filloxerára, Az amerikai és a hazánkbeli vadszőlő, A filloxera invázió hatása a homoki rovarfauna megváltozására, A luczernapusztító bogárról, Gonioctena és az újabb rovarirtó anyagokról, A szőlőtőke kiveszéséről, A Peronospora viticola és a Phytoptus vitis, A rézgáliczoldattal permetezett szőlőből készült must és bor hatása az egészségre, A gyökérbe oltott rózsatövek károsító atkákról, 1893. A vetés elfehéredése, A talaj és a filloxera, Gazdasági növényeink védelme, Néhány érdekes magyarországi rovarfaj, A Hilotoma rosae rózsarontó rovarról, A Coccinella septempunctata, hétpöttyös böde álczáiról, A zabon élősködő Toxoptera graminum nevű levéltetűről, A bükkrongáló Aphis papaveris levéltetű, A mákpusztító Mamestra brassicae nevű hernyóról, Tolláról ismeri meg a madár a madarat, A Leinweber-féle keverék, Rovarfaunánk változásairól, 1894. A hesszeni légy, A rovarok és rokonaik, mint a betegségek terjesztői, A kengurúk meghonosítása Európában, A vaj zamata, A Phytoptus vitis Laud. nevű atka és a Cecidomya oenophila Haimh. szőlőgubacslégy, A nyers osztriga evése veszedelmes, A hesszeni légy és a csíkoslábú búzalégy közti különbségről, 1895. A «koromharmatról», A betegségek terjesztése, A házi legyek irtása, Észrevételek «A magyarországi rovarkárok és a juhtenyésztés» cz. közleményre, A gabonának új rovarellensége, 1896. A legnagyobb fekete gyémánt, A természettudományok és az emberi nem tökéletesedése, Új csapás burgonyatermesztésünkre, A vér megtisztulásának kérdéséhez, A napraforgó mint gyógyító növény, A rovarok alvása, A kaliforniai szőlőbetegségről, Eleven barometrumok, A hódnak utolsó európai maradványai, 1897. A kutyák igazi és álveszettsége, A sündisznó és a kígyóméreg); az Entomologische Nachrichtenben (1880. Die bisher unbekannte makroptere Form von Blissus Doriae Terr. Putbus, Weitere Funde von makropteren Exemplaren des Plintisus convexus Fieb. und die Larven dieser Art, Die bisher unbekannte makroptere Form von Plintisus Convexus, Entomologische Bilder aus den ungarischen Flugsandsteppen, Beiträge zu Weise's Bestimmungs-Tabellen der europäischen Coccinelliden); az ungvári kir. főgymnasium Értesítőjében (1881. Ungmegyének egy egészségtelen vidéke: Blata- és Szenna-mocsárok vidéke, térképpel); a Rovarászati Lapokban (1884. Rovarászati képek a magyar Alföld futóhomok-pusztáiról, Néhány kártékony bogárról, Még egyszer a kártékony művészméhekről); a berlini Prometheuszba is írt, melynek még most is egyik főbb munkatársa.
Munkái:
1. Peronospora viticola. Bpest, 1890.
2. A szőlőlevélsodró pille. (Tortrix Pilleriana). Bpest, 1891.
3. A vetésfehérítő bogár. Bpest, 1894. (Közlemények I. 10.)
4. Az afrikai czecze-légy és a nagana-betegség. Bpest, 1898. (Különnyomat a Term. Közlönyből.)
M. Könyvészet 1890–92., 1904. és önéletrajzi adatok.
