Sághy Vendel,

Teljes szövegű keresés

Sághy Vendel,
róm. kath. plébános, szül. 1810. ápr. 24. Duna-Szerdahelyen; a bölcseletet és theologiát 1829-től Nagyszombatban végezte. Fölszenteltetett 1834. aug. 29. Segédlelkész volt Ipolyságon, Drégely-Palánkon, Tardoskedden. 1846. szept. 12. plébános lett Üzbéghen, 1849. ápr. 13. elfogatott és 12 évi börtönre ítéltetett; de 1850. júl. 6. kiszabadult és fajkürthi helyettes lelkész lett. Öt hó mulva a politikai hatóság által innét is kizavartatott. Azután Tardoskedden a Juhász-családnál, Szeptenczujfalun pedig a Hegedüs-háznál nevelő, 1854. Kemenczén káplán, 1857. plébános-helyettes lett Érseklélen. 1868-tól plébános volt Muzslán, hol 1890. márcz. 17. meghalt.
A m. tud. Akadémia Tudománytárában és az Új M. Múzeumban (1854.) mutatványokat közölt Cicero, De officiis cz. könyve magyar fordításából; az István bácsi Naptárába is több czikket írt. Czikkei a Tanodai Lapokban (1857. könyvism.); a M. Államban (1873. 1. sz. A lelkész mint néporvos).
Munkája: Szent István király bölcsesége. Egyházi beszéd, melyet első sz. királyunk szülővárosában és szent ünnepén mondott. Esztergom, 1868.
Petrik Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók. Nagyszombat, 1893. 454. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum. Strigonii, 1898. 905. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT