Safarik Adalbert,

Teljes szövegű keresés

Safarik Adalbert,
prágai egyetemi tanár, Safarik Pál József híres nyelvész legidősebb fia, szül. 1829. okt. 26. Ujvidéken (Bács-Bodrogm.); első neveltetését a szülői házban nyerte, azután a prágai gymnasiumot látogatta, hol atyja felügyelete alatt nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott; 1846–47-ben bölcseletet tanult; azonban kiváltkép a természettudományokat művelte. 1847–50-ben a Redtenbacher laboratoriumában dolgozott; míg végre kizárólag a vegytanra szentelte idejét. Miután egy évig Quadrat Bernát brünni tanszéke mellett a technikai vegytanban képezte ki magát, a prágai cseh reáliskolához nevezték ki tanárnak, hol 1851–56-ig működött. 1856 nyarán államsegélylyel külföldre utazott és 1856–57-ben Berlinben elméleti, 1858–59-ben Göttingában gyakorlati vegytannal foglalkozott. Visszatértével 1859-ben a bécsi kereskedelmi akadémiánál nyert tanári állást. Két év mulva betegsége miatt lemondott állásáról és 1861–62-ben egy Bécs melletti iparvállalathoz szegődött társnak. Innét is betegsége miatt távoznia kellett és az erdélyi fürdőkben keresett gyógyulást. Visszatérve, 1865-ben a prágai műegyetemen nyert írnoki állást, melyet 1868-ig töltött be; ekkor ugyanazon intézetnél a vegytan cseh tanszékénél alkalmazták, mely tanári állásában 1869-ben véglegesítették. Később a prágai egyetemen a vegytan rendes tanára lett. Tagja volt a cseh tudományos társaságnak és Fürstenberg herczeg könyvtárnoka. Meghalt 1892. jún. végén Prágában.
Több czikket írt a külföldi lapokba.
Munkája: Základové chemie čily lučby, Prága, 1860. (A vegytan alapvonalai). Két kötet.
Lefordította és kiadta csehül Humboldt Sándor Ansichten der Natur cz. munkáját. (Bécs, 1863.).
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXVII. 49. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT