Ráth Mór,

Teljes szövegű keresés

Ráth Mór,
könyvkereskedő és kiadó, Ráth György főrendiházi tag testvéröcscse, szül. 1829-ben Szegeden, hol a Csanád vármegyében gazdálkodó atyja lakott; a gymnasium bevégzése után a bécsi polytechnikum kereskedelmi osztályába ment, hogy ott a könyvkereskedelmi pályához szükséges előképzettséget megszerezze. 1846-ban kezdte könyvkereskedői pályáját Geibelnél és folytatta 1848-ig. ezen év decz. 31. Windischgrätz elől menekülve. Görgey seregéhez jutott, melyet Világosig kisért, honnét sikerült atyjának közeli pusztájára szöknie. a szabadságharcz lezajlása után kikerülte az osztrák hadseregbe való besoroztatását és pályáját Giebelnél folytathatta. Ez időben irodalmi kisérletei szorosabb viszonyba hozták őt az akkor már Pesten gyülekező irodalmi körökkel. Több évet a legelőkelőbb külföldi könyvkereskedésekben töltött. 1855-ben ismét haza került és könyvkereskedést akart nyitni, azonban a helytartó-tanács a könyvárusi engedélyt tőle majdnem három évig megtagadta. De végre mégis kieszközölte az engedélyt és így 1857. máj. 1. a váczi utczai «Vastuskó»-hoz cz. épületben üzletét megnyitotta. (Innét vették gróf Széchenyi István Blickjét, mely mint legujabb lipcsei szakácskönyv és Horváth Mihály, Függetlenségi harcz történetének genfi kiadását, mely Alzog, Katholische Moraltheologie képében lopózkodott be az osztrák censura kijátszásával a határon). A magyar szellemi aristokratia, az 1848 előtti nagy politikai tekintélyek, Deák Ferencz, Eötvös József báró sat., az emigratió hazatért tagjai a R. könyvkereskedésében adtak egymásnak találkát, itt érlelődött meg az akkori törekvések politikai része. R. kiadói tevékenysége éveken át páratlan volt, kiadványainak mind száma, mind értéke túlhaladta a legtöbb magyar könyvkiadóét s különösen a magyar classikus írók kiadásával elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar irodalom körül. az írói tiszteletdíjat oly fokra emelte, hogy egy magyar kiadó sem volt képes vele versenyezni; kiadványainak külső kiállítására is a legnagyobb gondot fordította. Az 1873. bécsi világkiállításon az ő áldozatkészsége révén volt a magyar irodalom fényesen képviselve; ugyanez alkalommal kiadványait a legfőbb elismeréssel tüntették ki. Az 1885. országos kiállításon szintén a legnagyobb kitüntetést nyerte el, a millenniumi kiállítás alkalmával pedig a jury-tanács legnagyobb díját, a milleniumi nagy érmet kapta. Áldozatkészségéről tanúskodik az, hogy 1872-ben Toldy Ferencz írói pályájának 50 éves jubileuma alkalmával 5000 frt árú kitűnő munkát osztatott ki a középiskolák legjobb tanulói közt, pár évvel később Eötvös emlékére 2500 frt árú művet adott ismét 50 érdemes tanulónak; honvéd altisztek számára szintén 1500 frt értékű katonai kiadványokat ajándékozott; közművelődési célokra felajánlott kiadványainak értéke a 100,000 frtot meghaladja, többek között a szegedi árvíz alkalmával szülővárosának ajándékozta összes kiadásainak egy-egy példányát. 1861. a Rottenbiller polgármestersége alatt szabadon választott 100 tagból álló első városi képviselőtestület tagja lett. Az alkotmány helyreállítása után az új népiskolai kiadások az ő tanácsának és közreműködésének igénybevételével jöttek létre és ő neveztetett ki az egész országra nézve azok főbizományosává. Az első jótékonysági 200,000 frtos állami sorsjáték népiskolai tanszerek beszerzésére fordíttatott, melyeket ő neki kellett előteremteni és az új tanfelügyelőkhöz juttatni. A honvédség felállítása alkalmával egy magyar katonai tankönyv sem létezett; ilyenek több száz füzeteinek és köteteinek kiadása reá bizatott. Az igazságügyminiszter reá bízta a törvények és rendeletek hivatalos kiadását az ország minden nyelvén. Ezen alapon megindított jogi kiadásai már több száz füzetre s kötetre terjednek. Többi kiadásai közül megemlítjük: Arany János balladái, Zichy Mihály rajzaival, páratlan díszmű facsimile kiadásban; ugyanannak összes munkái, hátrahagyott iratai és levelezése, Összes költeményei, album-kiadás Than és Lotz 8 fényképével; a Nibelungének, fordította Szász Károly, Schnorr Gyula világhírű rajzaival; Orczy Tekla bárónő imakönyve, 100 színnyomatú képpel; Tóth Kálmán összes költeményei, első teljes díszkiadás; Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein (1887–88. A Rudolf- és Stefánia-tavakhoz, jogosított magyar kiadásban, 179 eredeti felvételek után készült rajzzal és színnyomatú térképpel); Eötvös József báró összes munkái első teljes díszkiadás és album-kiadás, Keleti Gusztáv és Székely Bertalan rajzaival; Shakspere színműveinek illusztrált nagy díszkiadása 6 kötetben, Csíky Gergely bevezetéseivel és jegyzeteivel, körülbelül 600 czímképpel és szövegbe nyomott illusztrácziókkal; a Családi könyvtár néhány száz kötete; Gyula Pál költeményei és Vörösmarty életrajza; Tompa Mihály összegyűjtött költeményei, özvegyének javára kiadva; a Deák Ferencz által a költő árvái javára intiált Vörösmarty minden munkái; ugyanannak Szép Ilonka album-díszkiadása, Orlay Soma fényképezett rajzaival; Toldy Ferencz összegyűjtött munkái; a Csengery Antal és Gyulai Pál által szerkesztett Budapesti Szemle; Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történelméből és Magyarország függetlenségi harczának története, 1848–49. sat. Üzlete tekintélyének fentartásában nagy érdemei voltak Gyula fiának, ki egyúttal üzlettársa volt; ennek korai halála mélyen megrendíté R. egészségét, úgy hogy elmebetegsége miatt a budapesti kir. törvényszék 1900. ápr. 4. gondnokság alá helyezte. Meghalt 1903. febr. 5. Budapesten.
Czikkei a M. Sajtóban (1857. 23., 33. sz. Irodalmunk terjesztése eszközeiről); a Reformban (1870. 129. sz. Magyar politikai nézetek, 1871. 36. Eötvös és Goethe, egy kis visszaemlékezés, 50. sz. Még néhány kis visszaemlékezés.)
Munkái:
1. Ráth Mór kiadványainak jegyzéke 1857–1887. Bpest, 1888. (Ism. Századok).
2. Ráth Mór kiadásainak a millennium alkalmával közrebocsátott képes jegyzéke. U. ott, év n.
Levelei Arany Jánoshoz és szerződése a m. tudom. akadémia levéltárában.
Budapesti Szemle 1873. II. 443. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 17. sz. arczk.
Ország-Világ 1880. 189. l. arczk. (Veres Sándor).
Corvina 1882. 1. sz.
Budapesti Hirlap 1882. 122. sz., 1903. 37. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1886–1904.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 412. l.
M. Nemzet 1900. 104, sz.
Vasárnapi Ujság 1903. 6. sz. arczk.
A Hét 1903. 6. sz.
M. Könyv-Szemle 1903. 94. sz. és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT