Ráth Károly,

Teljes szövegű keresés

Ráth Károly,
kir. tanácsos, a m. kereskedelmi múzeum igazgatója és a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke, Ráth György főrendiházi tagnak testvéröcscse, szül. 1838. júl. 6. Szegeden; középiskolai tanulmányainak bevégzése után további kiképzését az akkor híres Salzmann-féle intézetben Schnepfenthalban (Thüringia) nyerte; a 60-as években szalmakalapgyárat alapított Pesten, melynek évekig főnöke volt; ez időtől kezdve tevékeny részt vett az iparos mozgalmakban, melyeknek egyik vezére lett. 1867-ben ő felsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. 1872-ben országos iparos-szövetséget alakított, melynek elnökévé választották; 1875–81. Pápa város országgyűlési képviselője volt; 1876-ban az országos kiállítás eszméjét pendítette meg; ugyanez évben a bpesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke volt. Nagy érdeme van a budapesti technologiai iparmúzeum létesítésében; szervezte az ipartestületi országos gyűléseket melyeknek az utóbbi időig mindig elnöke is volt. 1882-ben a kormány kiküldetésében több havi tanulmányutat tett Németországban, Svájczban, Belgiumban, Angol-, Dán-, Norvég-, Svéd-, Finn- és Oroszországban, hol meglátogatta a moszkvai orosz birodalmi kiállítást. 1893-tól a kereskedelmi múzeum igazgatója volt s e minőségben szervezte a háziipari bazárt; a kormány megbízásából tanulmányozta a kontinens összes kiállításait. 1896-ban az iparügyek terén szerzett érdemei elismeréseül a királyi tanácsosi czímmel tüntette ki a király. 1896. aug. 20. megkapta a török III. oszt. medsidje-rendet. 1899-ben kinevezték a magyar kereskedelmi részvénytársaság kiviteli osztályához miniszteri biztossá. Meghalt 1902. máj. 1. Budapesten.
Czikkei a M. Iparban, (melynek négy hónapig főmunkatársa volt, 1880. A szalmafonás mint népipar); a Nemzetgazdasági Szemlében (1882. az 1880. és 1881. években tartott országos iparkiállítások szervezete és pénzügyi eredménye); az Iparügyekben (1891. A nagy enquéte, 1892. teremtsünk ipart, 1893. Vándoripar és házalás, Magyar iparosok a bécsi kiállításon, 1895. Kereskedelmi múzeum); a Közgazdasági Értesítőben (1894. Az 1882. évi moszkvai orosz nemzeti kiállítás, A zürichi 1883. országos kiállítás szervezetéről); a M. Kereskedelmi Múzeumban (VI. 1896. Kiállítóink erkölcsi jutalma, A m. kereskedelmi múzeum 1895-ben, A kereskedelmi múzeum missziója, A kereskedelmi múzeum egy évi statisztikája). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Beszéde a képviselőház 1879. febr. 27. ülésében. Bpest, 1879. (Különnyomat a Magyarországból).
2. A magyar iparkiállítások a multban és a jövőben. A Budapesten rendezendő országos kiállítás általános tervezetével. U. ott, 1881. (Különnyomat a M. Iparból).
3. Az 1884. bpesti országos iparkiállítás szervezete. előadói javaslat, az orsz. m. iparegyesület igazgatóságának előterjesztette. U. ott, 1882.
4. Oroszország közgazdasági fejlődése 1882-ben-ben. U. ott, 1882. (Angolra is lefordították).
5. Országos iparos gyűlések 1872–1899.
Szerkesztette és kiadta a Kézműiparosok Lapját 1875-ben, később az Ipartársulati Lapokat és az Iparügyeket 1887-től 1892-ig Budapesten.
M. Kézműiparosok Naptára 1874. 25. l. arczk.
Gelléri Mór, A m. ipar úttörői, Bpest, 1887. 294. l. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 412., XVIII. 493., és II. Pótkötet 1904. 510. l.
Iparosok Lapja 1902. 18. sz.
Budapesti Hirlap 1902. 120. sz.
Egyetértés 1902. 120. sz.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT