Ráth Károly,
Ráth Károly,
megyei levéltárnok, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1829. febr. 28. Győrött; rokona volt Rát Mátyásnak, ki az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót, alapította. Atyját, kit szintén Károlynak hívtak, s ki győri gabonakereskedő volt, még gyermekkorában elvesztvén, az egyetlen fiú nevelése egészen nem épen vagyonos anyjára, Kéler Zsuzsannára nehezedett. Kisebb iskoláit a győri evangelikus gymnasiumban Gayer Samu és Turcsányi János kedves tanárai vezérlete alatt végezte; a magasabb osztályok tanulására Pozsonyba költözött át, hol 1841–48-ig a lyceumi folyam befejezéseig Ballus Pál városi tanácsos és Pozsony monographiája szerzőjének felügyelete mellett növekedett. Még tanuló korában a minden tantárgyból kitünő előmenetelű ifjú szabad óráiban történelmi kutatásokkal foglalkozott és különösen Győr város történetét írta meg, mely munkálatait akkor a győri Hazánk (1846) és az Új M. Múzeumban közölte. Ez buzdítólag hatott a nemes törekvésű ifjúra, azonban az 1848-ban kitört szabadságharcz őt is magával ragadta s a szülővárosában alakult 23. honvéd zászlóaljba lépett és evvel mindvégig lelkesen harczolt. Kmetty hadsegédévé neveztetvén ki, részt vett a schwechati, moóri, braniszkói s kápolnai csatákban; ostromolta a budai vízvezeték védelmére emelt veszélyes palánkot, míg a fárasztó nyári hadjárat vége felé a sok viszontagság következtében kimerült és betegen a péterváradi kórházba került, hol az osztrákok foglyává lett. Itt kereste fel édes anyja, ki sok szenvedés és küzködés közt, egy hónapig tartó utazás után, alig lábbadozó fiát Győrbe hozta, honnét Pozsonyba vitték, hogy ott tökéletes fölszabadulását kieszközöljék. A mint a sok kellemetlen zaklatástól menekülhetett, ismét visszatért kedvelt történelmi tanulmányaihoz, melyekre Maár Bonifácz győri akadémiai benczéstanár is buzdítá. Első és legfőbb gondja volt a győrmegyei s káptalan levéltáraiba bejuthatni, majd a győrvidéki nemes családok levéltárát kereste fel, és ezzel megvetette alapját azon oklevél-készletnek, melyet özvegye eredetiekben és pontos másolatokban a m. tudom. akadémiának ajándékozott. Függetlenségét megőrizvén, egyedül a győri olvasó-egylet könyvtárnokságát vállalta el. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. levelező tagjának választotta meg. 1861-ben a rövid életű alkotmányos korszakban megválasztották a győrmegyei bizottság tagjának és megyei levéltárnoknak, miután ezen hivatal teendőivel már évek óta, minden jutalom nélkül, foglalkozott. Azonban ezen hivatalában csak hónapig maradt, mert mint alkotmányhű ember, több elvrokonaival együtt ő is leköszönt és független, tudományos búvárkodásához visszatért. 1863. decz. 27. Répcze-Szemerén tartott névnap alkalmával alsó-szopori Nagy János földbirtokos házánál néhány buzgó történetkedvelő, Ráthtal az élén megalakították a dunántúli történetkedvelők társ.-tát, melynek czélja volt: a nemesség vidéki levéltárait átkutatni, összejöveteleket és felolvasásokat tartani, hogy közléseikkel a hazai történelmet emeljék. Ez volt alapja a későbbi történelmi társulat alakulásának. 1862. aug. vezette oltárhoz Hencz Emiliát, a csikvándi ág. ev. lelkész Hencz Károly leányát. 1867-ben a közbizalom Ráthot ismét visszahelyezte megyei levéltárnoki hivatalába. De szemei meggyengültek és 1868. április 12. szélütés következtében meghalt Győrött. A m. tudom. akadémiában 1869. ápr. 5. Rómer Flóris tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei az Uj M. Múzeumban (1852. Győr városa története a tatárjárástól az Árpádok kihaltáig, 1853. Győr vármegye főispánjai Árpád- s vegyes házakbeli királyaink alatt, Levél Pest vármegyei romtemplomokról, 1854. Néhány magyar köriratú pecsét, Pótlék Győrmegye főispánjaihoz, Gr. Wesselényi Ferencz nádor némely nevezetes levelei 1663-ből, Magyar királyok utazásai, 1855. Egy adalék a zsidók történetéhez, 1858. Eszterházy Pál nádor néhány levele Győr vármegyéhez 1682-ből, 1853–54., 1856–57. Nevezetes oklevelek, bevezetés- és jegyzetekkel); a M. Történelmi Tárban (1845. A soproni kapitányság és kir. adóról szóló oklevelek, 1857. Adalék a m. köriratú pecsétek ismeretéhez, 1860. A győrmegyei hódoltságról, VIII. 1861. Gr. Eszterházy Miklós nádor levelei, IX. Adalékok a magyar tudomány történetéhez); a Pesti Naplóban (1855. 67. sz. Gróf Batthyány Kristóf hadra hívó parancsa az 1664. évből, 1864. 207., 208., 1865. 57., 95. Dunántúli történetkedvelők összejöveteleiről IV–VI., 1865–66. ugyanazok VII., VIII. összejöveteleiről, 1867–68. ugyanazok IX–XI. összejöveteleiről); a M. Akadémia Értesítőben (1856. Keszthely mint végvár, Az M.DC.LX. év, okleveles adatok Magyarhon történetéhez, 1862. Török magyar viszonyok, Phil., törv.- és tört. oszt. III. és IV. k. folyt. és vége, 1864. IV. k. Az Ozmán uralkodóház egy ága Magyarországban); a Győri Közlönyben (1857. 3–5. sz. Az 1663. Győrmegyei nemesi fölkelésről, 1858. 8. Győr bástyatégláinak jegyeiről, 25. A győri bécsikapu feletti földben talált római rézpénzekről, 48., 49. sz. Győr városa neveiről, 1860. 167., 168., 171. Czéhbeli szabályok, 107., 222., 190., 291., 307., 323, 1861. 214., 218., 222. l. Régiségtár, 1860., 353., 358. sat. 414-ig Győrmegye alispánjai, 1861. 18., 319. Két nevezetes házasság 1862-ben, 1861. 373., 374. Téth, Győrmegyei helység története a török uralom alatt és megyei tudósítások, 1862. 125., 129., 133., 137. Győr-Ujvárosról, 1862. 209., 214., 217. Csikvánd, Győrmegyei helység története, 1862–64. Győr város története); a Gazdasági Lapokban (1856. Nevezetes oklevelek, 1857. Hogy és mint szüreteltek a győriek ezelőtt 150 évvel); a Delejtűben (1858. Szapáry Péter életirata, 1860. Draskovich János levele, Kivonat Sebesi Ferencz naplójából, 1861. Bolgárfalvi Sebesi Ferencz temesvári követsége 1658-ban); a Vasárnapi Ujságban (1858. A libényi gót egyház, négy képpel, 1862. Egy kéjlak Keszthelyen, képpel, 1863. A Héder. vári-féle kápolna Győrött, képpel, 1864. Molnár József, festész, Simon Vincze, csornai prépost, Laky Demeter, Brodszky Sándor, arczk., 1865. Somlyó vára Veszprémmegyében, képpel, Győri püspökök emlékszobra a győri székesegyházban, képpel, 1866. A nagy- győri ág. evangelikusok egyházi és iskolai épülete, képpel); a Protestáns Egyházi és Isk. Lapban (1859–60. Közlemények és adatok a magyarországi protestantismus történetéhez); a Győri tört. és Rég. Füzetekben (I., II. 1861–62. Rédey Ferencz erdélyi fejedelem megbizottjának, Sebesi Ferencznek követsége 1658-ban a budai vezérnél, Asszonyfai okmánytár, Czéhbeli szabályok és kisebb közlemények, Őskori levelek, Mosonymegyéről és főispánjairól, Bolgárfalvi Sebesi Ferencz budai követsége 1655-ben, II. Rákóczy György erdélyi fejedelem alatt, Okmánytár az Árpádok korából, A régi magyar naptár és az okmányok kelteiről, V. László magyar, cseh. királynak a római pápa, a görög császár, Sicilia és arragonia királya, a modenai herczeg, a velenczei doge, a szerb despota, a páviai püspök, a lublói kapitány s többekhez; továbbá a magyar országgyűlésnek a pápához és Kázmér lengyel királynak a magyar királyhoz írt levelei, Rákóczy Erzsébet emlékezete, Mosonymegyei regesták a vegyesházbeli királyok korából, Adatok Lessenyei Nagy Ferencz életiratához, Gróf Zrinyi Miklós a költő levelei, Czéhszabályok, Bethlen Gábor 1619–21. évi tábor-szállásai, számos ezen hadjárat alatt eladományozott és beírt jószágok fölemlítésével, Árpád-kori okmánytár XI–XX., II., III. Zrinyi Péter, Frangepán Ferencz Kristóf és Nádasdy Ferencz elleni tanuvallatás, Szinán basa és Bercsényi nótája, Komáromi ágyuöntőde a XVII. században, A Duna völgyének leírása Petronelltől Tétényig 1500 körüli időből, II. Rákóczy György erdélyi fejedelem mozsara és a legrégibb győri gyógyszertárról, Vincze mester krakói püspök lengyel krónikája, Szapolyai I. János király ágyufogatot kér a bakonybéli apáttól 1527-ben, Hun vezér márvány ravatala Milanóban, Egy igazi törökbasás levél, A bolognai magyar tanulók társulata, A marczaltői régi kastély, A bodonhelyi erősített kastély Sopronmegyében, Árpádkori okmányok, Egy 125 éves öreg ember, Bakacs Tamás prímás esztergomi iskolája, Női öltöny és ágyneműek régi elnevezése, Bernárd Máté pápai nyomdász 1628–1633. IV. A győri káptalan által kiadott okmányok, Szolnok történetéhez); a M. Tört. Emlékek I. oszt. Okmánytár (VIII. 106., 107. és IX. 84., 344. l. Oklevelek); a Honban (1864. 42., 129., 130. sz. a dunántúli történetkedvelők összejövetele I–III.); a M. Sionban (IV. Lóssy Imre esztergomi érsek származásáról, a szent Margitról nevezett bélai benczés apátság Kőrös megyében); a Századokban (1867. alkudozások kezdete Bocskay Istvánnal az 1605. év nyarán).
Munkái:
1. A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei. Győr, 1861. (2. bőv. kiadás I–III. füzet. U. ott, 1866–67. Ism. M. Sion).
2. II. Rákóczy Ferencz emlékirata a magyarországi hadjáratról 1703–1711. U. ott, 1861. (2. bőv. kiadás, jegyzetekkel. Thaly Kálmánnal együtt, 3. czím-k. 1868., 4. k. 1872. 5. k. 1872. Pest.)
3. A bodonhegyi erősített kastély Sopronmegyében. Győr, 1864.
4. Hazai okmánytár. (Codex diplomaticus patrius). U. ott, 1865–66., 1867. I–IV. kötet. (Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, véghelyi Dezső és Stummer Arnold).
5. Dallós Miklós győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai 1618–1626. Esztergom, 1867. (Frankl vilmossal együtt, Bécsben nyom. Ism. M. Sion).
6. A libényi templom Moson megyében. M.-Óvár, 1874.
Szerkesztette és kiadta Rómer Flórissal együtt a Győri tört. és rég. Füzeteket 1861–65-ben, négy kötet.
Kéziratai a m. tudom. akadémia levéltárában és a m. n. múzeumban: levelei Győrből Pesty Frigyeshez 1857–67-ig, Rómer Flórishoz 1863. ápr. 2., 11., Torma Károlyhoz 1857., 1868. hét darab, Wenzel Gusztávhoz 1857. máj.
Danielik, Magyar Irók II. 263. l.
M. Tudom. Akadémiai Almanach 1861. 169., 1863. 233., 1864. 237., 1865. 234., 1866. 213., 1867. 290., 1868. 230. l.
Rómer Flóris, Ráth Károly emlékezete. Pest, 1869.
Századok 1868. 341. l.
Szinnyei Repertoriuma I, oszt. 1. és 2. kötet.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Jakab Elek, M. tud. akadémia levéltára. 40. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 412. l.
