Otrobán Nándor,
Otrobán Nándor,
orvosdoktor, nyug. honvéd ezredorvos, szül. 1828. jún. 5. Kőhalom (Nagy-Küküllőmegye); tanult Brassóban és Kolozsvárt; 1846-tól a pesti egyetemet látogatta; az 1848. szabadságharcz kitörésekor a 82. honvédzászlóaljba állott, több csatában vett részt és az 1849. júl. 31. segesvári csatában hadnagy lett. Ezután Bécsben folytatta tanulását, hol 1856. máj. 20. orvosdoktorrá avatták. Utóbb Karczag megválasztotta városi orvosnak; azonban 11 hónap mulva tanulása bevégzése végett visszatért Bécsbe s 1857. máj. 12. sebész-doktor, máj. 20. szülészmester lett. Olasz- és németországi utazása után mint gyakorló orvos Brassóban telepedett le, hol 1869-től fogva a 23. honvédzászlóaljban ezredorvos is volt. Alapítója volt az első brassói petróleum-gyárnak, tagja a megyei és Brassó városi törvényhatóságnak. Később nyugalomba vonult. Meghalt 1901. márcz. 9. Brassóban.
Czikkei a M. Futárban (1859. 317., 320. Sz. Kovászna, Kászon, Tusnád); az Ung. Med.-Chirurg. Presseben (1866. Die Heilquellen in Borszék); a Gyógyászatban (1872. Könyvismert.); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVII. 1875. Az Erdélyben 1870-től 1873-ig uralkodott roncsoló toroklob járvány).
Munkái:
1. Borszék gyógyvizei. Természettudományi szempontból leírta dr. Meyr Ignácz. Németből fordította. Brassó, 1863.
2. Látogatás Erdély némely délkeleti fürdőhelyein. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1864. szept. Marosvásárhelyt tartott X. nagygyűlésének emlékéül. U. ott, 1864.
3. Előpatak és vidéke. U. ott, 1875. (Nagy Gusztávval együtt).
Szinnyei Könyvészete.
Gusbeth, Die Sanitätsverhältnisse in Kronstadt. Kronstadt, 1884. 86. lap.
Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 1886. 98., 100. lap.
Vasárnapi Ujság 1901. 11. szám (Nekr.).
Kronstädter Zeitung 190. 57. sz.
