Orfelin Zacharias,
Orfelin Zacharias,
festő és rézmetsző, szül. 1726-ban Vukovárt (Szerémm.); eredetileg Stephanovics volt a családi neve, midőn azonban egy ideig tanító volt és sorsa rosszra fordult, Orphelin nevet (Orpheus és Linus nevekből) vett fel. Később írnok volt Nenadovics Pál karlóczai érsekmetropolita irodájában. Innét Velenczébe ment, hol szláv-szerb irodalmi társaságot alapított. Végre a festészetre és rézmetszésre adta magát és a bécsi festészeti s művészeti akadémia tagja volt, a mint ez az 1774-ben Karlóczán (Szerémm.) rézbe metszett térképén olvasható. Szorgalmas, fáradhatatlan író volt. Meghalt 1783 után Ujvidéken.
Munkái:
1. Kratkoje nastavlenije… 1757. (A szinodusról való írás).
2. Oda. Velencze, 1763. (Óda Jézushoz).
3. Istoria o žesiji i slavnich' dělach' Imperatora Petra velikago… Velencze, 1762. (Nagy Péter czár élete és viselt dolgai).
4. Kratkoje nastavlenije. Velencze, 1763. (A hét szentségről való tanítás).
5. Sětovanije. Velencze, 1764. (A fiatal ember gondozása. Fordítás oroszból).
6. Latinskij Bukvar. Velencze; 1766. (Latin ábéczéskönyv).
7. Slaveno-Serbskij Magazin, to jest Sobranije raznich Sočinenij i Prevodov k' polzje j uveseleniju slusasčich' Tom. pervíj čast I. Velencze, 1767. (Szlav-szerb Promtuarium, az az különböző hasznos fordított czikkek gyűjteménye I. kötet. 1. rész.).
8. Pervije Načatki Latinskago jazyka, to jest M. Joanna Penisa Donati Christophora Cellaria menši Lexicon. Velencze, 1767. (A latin nyelv elemei Donatus és Cellarius szerint.)
9. Novješija Slavenskija Propisi radi polzi i upotreblenija Serbskago Iunošestva, v Karlovje Sremskom 1774. (Szláv minták a szerb ifjúság számára. Karlovicz.)
10. Pervoje Učenje hotjaščim učitisja knig pismenij Slawenskimi, nazivajemoje Bukvar. Velencze, 1776. (A szláv nyelv elemei.)
11. Generalnaja Karta. Karlócza, 1774. (Oroszország térképe.)
12. Večnyj Kalendar. Bécs, 1783. (Örökös naptár.)
13. Iskusnij podrumar. Bécs, 1783. (Az okos szőllősgazda.).
14. Sědm stepenej. Buda; 1799. (A bölcseség két lépcsője.)
15. Kniga protiv papstva… (A pápaság ellen írott könyv).
16. Traktat' o Jedinstvje cerkvej… (Az egyházak egyesüléséről értekezés.)
Kézirati munkái Karlóczán vannak.
Horányi, Memoria III. 705. lap.
Safarik, Geschichte der südslavischen Literatur. Prag, 1865. III. Das serbische Schriftthum.
