Mojsisovics Ágoston (mojsvári),
Mojsisovics Ágoston (mojsvári),
orvosdoktor, gráczi tanár, M. György cs. és kir. főorvos és Alitisz Hermin magyar szülők gyermeke, szül. 1848. nov. 18. Bécsben, hol kitünő nevelésben részesült; azután a bécsi, jenai és gráczi egyetemet látogatta. 1874-ben az összes orvosi tudományok doktori oklevelét szerezte meg. Kedvelt embere volt Rudolf trónörökösnek, a kinek megbizásából kilencz nyári hónapon át tanulmányozta Délmagyarország madárvilágát Mohács és Ada-Kaleh közt és egyik munkatársa volt az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalatnak. Jelenleg Gráczban a műegyetemen a zoologia rendes tanára és dékán a technikai szakiskolában; az összehasonlító boncztan tanára, továbbá a Joanneum gráczi tartományi múzeumban az állattani osztály igazgatója, több egylet tiszteleti tagja. Neje dr. Schröer Gyula néhai bécsi egyetemi tanár Lili leánya.
Czikkei majd az összes természettudományi szaklapokban vannak; hazánkat érdeklők: a Mittheilungen des Naturw. Ver. f. Steiermarkban (1881. Streiftouren im Riedterrain von Béllye und in der Umgebung von Villány, egy térképpel, 1882. Zur Fauna von Béllye und Dárda, tábl, és térk., 1883. Excursionen im Bács-Bodroger und Baranyaer Comitate im Jänner 1883., Erster Nachtrag zur Ornis von Béllye und Dárda, 1884–85. Bericht über eine Reise nach Süd-Ungarn und Slavonien im Frühjahre 1884. u. 1885., Biologische und faunistische Beobachtungen über Vögel und Säugethiere Süd-Ungarns und Slavoniens in den Jahren 1884–85.); Hugo Jagdzeitungjában (1883. Zur Fauna von Béllye und Dárda); a Zeitschrift f. d. ges. Ornithologieban (1884. Ueber das Vorkommen des Archibutes lagopus Brünn, als Brutvogel in Oesterreich-Ungarn überhaupt und speciell in Süd-Ungarn, Baranyaer Com.); az Osztrák-magyar monarchia írásban és képben cz. vállalatban (1887. Bevezető kötet 11. füzet. Az osztrák-magyar monarchia állatvilága).
Munkái:
1. Ueber einige seltene Erscheinungen in der Vogelfauna Oesterreich-Ungarns. Grácz, 1887. (Különnyomat a Mittheil. d. naturw. Ver. f. Steiermark 1886. évfolyamból).
2. Das Thierleben der österr.-ungar. Tiefebenen. Wien, 1897. Nyolcz tábla rajzzal és 26 szövegképpel.
De Gubernatis, Dizionario Biographico degli scrittori contemporanei. Firenze, 1879. 725. lap és Unghváry Vilmos szives közlése (önéletrajz után).
