Lakos János báró,
Lakos János báró,
cs. kir. tábornok, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, szül. 1776. ápr. Ajkán (Veszprémm.), hol atyja L. Ádám ág. ev. lelkész volt; tanult Sopronban, hol az akkor alakult magyar társaságnak főjegyzője volt 1792–1793-ban; Pozsonyban folytatta iskoláit. 1793-ban mint hadapród az 53. sz. Jellachich gyalogezredbe lépett; csakhamar tisztté s 1809-ben a főtábornoki karhoz kapitánynyá neveztetett ki. Hadi tudománya s vitézsége jutalmául 1811. szept. 13. nemességet kapott s báró, 1814. őrnagy, 1820. alezredes, 1835. vezérőrnagy és dandárparancsnok, végre eszéki várparancsnok lett. 1819-ben Ausztria és Tirol térképi felvételével és a hadtörténet megírásával bizatott meg. A Mária Terézia lovagkeresztjét nyerte s a della reunione sz. György katonai rendének vitéze lett. Kis Jánosnak és Kazinczy Ferencznek barátja volt; a hadi zajban sem szünt meg Olasz- és Francziaországban tartózkodása alatt a magyar irodalmat mívelni. A m. tudom. akadémia 1832. márcz. 10. tiszteleti taggá választotta. Meghalt 1843. jún. 28. Eszéken.
Czikke a Tudomány Tárban (1836. X. Emlékezet b. Tott Ferenczre); hadtudományi dolgozatai német folyóiratokban jelentek meg.
Munkái:
1. Tiszt tudós Raits Péter ur neve napján 1792. Rák 28. így gondolkodott ... s véle e versek nyomtattatói Benedikt András, Kis János, Ajkay Pál, Schneller Lajos, Ihászy Imre, Ritter Theophilus. Sopron.
2. Vándor szünórái. Pest, 1839. Két kötet. (I. Emlékezet Itáliára. Valóság és költemény. II. Nápolyi levelek.)
Kéziratban: Hunyady László, szomorújáték 5 felv. (előadatott 1794. okt. 13. és nov. 10., 1807. decz. 30. és 1808. febr. 15. Pesten, 1812. decz. 12. és 1813. febr. 27. Kolozsvárt); Székfalvy Ágnes, érzékeny játék 5 felv.; Kotzebue után magyarítva. Levele báró Frimond Jánoshoz Nápoly 1823. (a magyar n. múzeumban.)
A M. Tudós Társaság Évkönyvei. Pest, 1846. VII. 1842–1844. 157. l.
Kis János Emlékezései I. 58., 196. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 180. l.
Wursbach, Biogr. Lexikon XIV. 10. l.
Kovács Sándor, A soproni ev. lyceumi magyar társaság története 1790–180. Sopron, 1890. 34., 101. l.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése II–VII. k.
Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 124. l.
