Lakatos Ottó,

Teljes szövegű keresés

Lakatos Ottó,
minorita-rendi áldozópap, házfőnök és kormánytanácsos, szül. 1802. okt. 4. Székesfehérvárt; iskoláit szülővárosában a cziszterczieknek újonnan nyilt gynasiumáan folytatta; azután Pestre jött a technikára; tanulmányait azonban bevégezetlenül hagyva, Pribék Vilmosné Hoyos Josepha grőfnőhöz ment nevelőnek 1824–26-ig; ekkor a budweisi vaspályánál nyert hivatalt Prágában. Később ismét Pestre jött és mint világi egy évig járt az egyetemre theologiát hallgatni. Korizmics Antal későbbi püspök tanácsára Miskolczon a minorita rendbe lépett és 1829. márcz. 17. beesküdött; Ferencz keresztneve helyett Ottó szerzetes névvel a csütörtökhelyi (Szepesm.) kolostorban töltötte ujoncz évét, melynek leteltével Miskolczra küldték tanárnak; egy év mulva Nagybányára helyeztetett át az V. gymnasiumi osztály tanítására; a következő évben Egerbe küldetett a theologiai tanfolyam bevégzésére. 1831. aug. 14. miséspappá szenteltetett föl. Két évig Pancsován volt káplán; 1834-ben Szabó Román rendfőnök titkárnak vette maga mellé s e hivatalt hat évig viselte. Azután ismét nevelőnek ment a Drevenyák-családhoz. 1845-ben Aradra nevezték ki tanárnak (1847-ben igazgató lett), hol múzeumot alapított, önszárította virággyűjteményével vetvén meg annak alapját; majd állatgyűjteménynyel és könyvtárral növelte. 1849-ben, az ostrom alatt, mint ügyes rajzoló, rajziskolát szervezett. 1851-ben letette a rajztanári vizsgálatot. 1854. szeptember 21. a dollárügy miatt elfogatott és Pesten az Uj-épületben, majd Bécsben és Theresienstadban volt elzárva. 1857. jan. 16. szabadult ki fogságából és Pestre lett belebbezve, a tanári pályától pedig eltiltatott; ekkor nevelő volt az Almay-családnál; rövid idő mulva miskolczi tanárnak neveztetett ki. Két évi tanárkodás után Világosra a Bohus Zsigmond kamarás János fiához hivatott meg nevelőnek, hol nyolcz évig működött; innét Aradra teték tanárnak; 1868-ban kolozsvári házfőnök lett. 1871-ben Aradra helyeztetett át szintén házfőnöknek és 1873-ban rendi tanácsosnak választották. Előkelő modora, mély tudománya és dús élettapasztalatai nagy tekintélyt biztosítottak neki. Arad városa 1881. júl. 13. díszpolgárrá választotta meg. Meghalt 1881. aug. 16. Aradon.
Czikkei a Religioban (1848. Czáfolat a moldvai magyar missió eltorzított közlésére) és az aradi Alföldben jelentek meg.
Munkái:
1. Az aradi gymnasium keletkezete, s ugyan ebben az 1850–51. tanévben előadott tantárgyak rövid vázlata. Arad, 1851.
2. A mit az erdő regél. Pulicz Gusztáv után. Leány-növeldék használatára. U. ott, 1867.
3. Arad története. Függelék: Három év egy compromittált életéből. Ugyanott, 1881. Hrom kötet. Tervrajzzal, négy térképpel és három rajzzal. (Ism. Századok 1881. 543., 1882. 162. 1.)
Kéziratban maradt: Uti naplóm Erdélyben 1835. (történeti helyrajzok), Csókavári viszhang 1836. (verses elbeszélések a magyar előidőkből), ezen két munkáját elfogatásakor a zsandárok elkobozták; Gyónásom Frankónak (önéletrajzi 1864.).
Szöllőssy Károly, Szerzetes Rendek. Arad, 1878. I. 186. l.
1891: Pesti Napló 226., 227. sz. esti k., Pesti Hirlap 230., 231. sz., Arad és Vidéke 185., 186. sz.
Minorita-Rend Névtára, Arad, 1883.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 200. l. és gyászjelentés.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages