Laczkovics János,

Teljes szövegű keresés

Laczkovics János,
testőrkapitány, előkelő és vagyonos nemes családból származott és L. Imre pestmegyei alispán fia volt, szül. 1750-ben; mint 22 éves ifjú 1772 végén a magyar nemes testőrségbe lépett, mikor a Bessenyei körül csoportosuló hadfiakat legmelegebben foglalkoztatták a nemzeti és művelődési törekvések; ezeknek hatása alatt állott Laczkovics is. Megtanulta a német, franczia és olasz nyelvet, megismerkedett a belföldi irodalmakkal, de saját nemzete nyelve iránt is lelkesült. 1776-ban mint hadnagy a Gréven-huszárezredbe osztatott be s két évet Olaszországban töltött. 1778-ban részt vett a poroszok elleni hadjáratban és szept. 18. a martinoveczi csatározásban szerzé első babérait, kiszabadítva Miskolczy főhadnagyot a poroszok kezéből. A békekötés után ezredével Slavoniába ment. 1786-ban lett kapitány. 1787-ben részt vett ezredével a török háborúban; a Dubicza körül vívott csatákban ő vezette az előhadat és ápr. 25. zsákmányul ejté az első török zászlót. 1789-ben, mikor a császári sereg Belgrád ostromára a Száván átkelt, ő reá bízták az előhad vezetését és a vár megvívása (okt. 9.) körül lényeges érdemei voltak. Már nov. 4. hozta a M. Kurir (II. 85. sz.) Belgrád bevétele cz. versét. A Szerbiában táborozó hét magyar ezred tisztei 1790. máj. 19. kérvényt intéztek az országgyűléshez, melyben független magyar sereg szervezését sürgették. L. is tagja volt az egyik küldöttségnek és valószínleg az ő műve a Felséges magyar hazának cz. kérvény, melyben júl. 5. kivánataikat az országgyűlés elé terjesztik. L. ezért Bécsbe idéztetett, hol vizsgálatot kellett kiállania; szept. 24. közöltetett vele a királyi határozat, mely szerint a mantuai helyőrségbe tétetett át. Ekkor kilépett a hadseregből; okt. végén visszatért hazájába és Pesten telepedett le. Ezen események elhatározó befolyást gyakoroltak egész életére; mély elkeseredés tölté el lelkét. Ily körülmények között gyűlöletet érzett mindazok ellen, kiket szomorú sorsáért felelősekké tehetett. A király ellen, kiért feláldozta ifjúságát és vagyonát, kiért vérét ontotta és életét koczkára tette s a ki most minderről megfeledkezett. Az országgyűlés ellen, mely a kérvénynek és a kérvény miatt üldözötteknek ügyét nem karolta fel kellő erélylyel. A magán társaságban és barátaihoz intézett leveleiben vad szitkokban tört ki dühe; de az irodalmat is felhasználta bosszujának eszközéül. Míg az országgyűlés együtt van, folytonosan reméli, hogy az még fel fogja karolni a magyar ezredek ügyét. 1791 elején emlékiratot készül benyujtani. De ezen ügy nem kerül többet szőnyegre. Az országgyűlés elosztatása után L. az új nádorba, Sándor Leopold főherczegbe vetette bizodalmát. Majd csakhamar a királynak figyelmét akarta valami módon magára vonni. De mindennek sikere nem volt. 1791. júl. arra határozta el magát, hogy Bécsbe utazik és ott kisérletet fog tenni az udvar kegyeinek visszanyerésére. Hibátlan német nyelven írt hsszú folyamodást nyujtott be a királynak (másolata a m. országos levéltárban). Ekkor visszatért Pestre s midőn hiában várta a király határozatát, Magyarország történetének megirásához fogott, melyben a magyar aristocratiát és nemességet készült megbélyegezni. Végre, midőn munkáját sajtó alá akarta adni, nov. másik felében megkapta a hadi tanács resolutióját, mely így hangzott: a folyamodó, ki tiszti rangjáról önként lemondott, többé nem alkalmazható és nyugdíjra sem tarthat igényt. Erre egyik levelében írja: «De ezen infámis embereken kitöltöm mind bosszúmat, úgy, hogy egész Európa lássa meg micsoda infámis nemzet ... Ők tették a mi szerencsétlenségünket. De lehúzom róluk a lárvát ...« Martinovics éppen ez időben tért vissza hazájába, 1791. aug. jelent meg Pesten; itt Laczkovicscsal megismerkedett, ki lényeges befolyást gyakorolt reá. Midőn Martinovics az év végén Bécsben hivatalt nyert, igyekezett a királyt L. iránt kiengesztelni, kitől igéretet is nyert, hogy őt kerületi biztossá fogja kinevezni; addig pedig némi kegydíjat utalványozott neki. Leopold halálával elvesztette kegydíját, de remélte, hogy Ferencz király kegyét is megnyeri. A koronázás alkalmával a király igéretét is vette, hogy csakhamar alkalmazást fog kapni. A Martinovics Oratiója fordítója ellen azonban a helytartótanács nem nyilatkozott kedvezőleg. Hiában sürgette tehát Bécsben nyugdíját; elutasították és ekkor gyűlölete és bosszúvágya újra kitört, melyet újabb munkájában is nyilvánított. 1793-ban a Gyurkovics által alakított reformátorok társulatának volt a híve; mert ő is ennek programmja szerint működött. Gyurkovics halála után Martinovics teljes bizalmát bírta, a ki hozzá ragaszkodott, magyarországi elvtársai közt, a legszorosabban; tartózkodás nélkül közlé vele terveit: a két kátét, a titkos társulatok alapszabályait, sőt alkotmnáytervezetét is, melyet másnak nem mutatott be. Martinovics kátéját ő fordította magyarra. Az összeesküvés fölfedezése után 1794. aug. 14. Pesten őt is elfogták és Budára, onnét katonai fedezet alatt Hajnóczyval és Szentmarjayval kocsin Bécsbe vitték; a vallatás sora aug. 25. került reá; egészen megszelidült és igérte, hogy mindent őszintén bevall; ezt meg is tette, azonban a saját személyére vonatkozó terhelő körülményeket elhallgatta; de midőn társai is ellene vallottak, szept. 6. beismerte a vádakat; nov. 26. Budára kisérték és többszöri kihallgatás után az alsó tábla 1795. ápr. 27. felségsértésért palloshalálra ítélte. Ez ítéletet, a melyet máj. 1. a hétszemélyes tábla is megerősített, máj. 20. Budán a később vérmezőnek nevezett generális kaszálóréten hajtották végre.
Munkái:
1. Magyarország állapotáról ... 1790.
2. A matzedoniai vitéz. Mellyet tíz esztendőbéli magdeburgi fogságban mélt. báró Trenck Frigyes 1760. eszt. először német nyelvben írt, most pedig a magyar nyelvre fordította egy magyar nemes lovas regementben lévő fő tiszt, s hazafi L ... k ... ts. J ... os Nyomt. 1790. eszt. Hely. n. (Költemény.)
3. A keresztény vallásban magát oktattatni vágyódó utazó ember Jeruzsálemben, (1790. Példátlan profanatiója a katholikus, illetve a keresztény vallásnak. Névtelenül.)
4. A Magyar-ország gyülésiben egyben-gyült meltgs. és tekintetes nemes rendekhez 1790. eszendőben tartatott beszéd. Most deák nyelvből magyarra fordíttatott. Hely n. 1791. (Martinovics Oratiójának ford., melyet átalakított, megbővített és jegyzeteket csatolt hozzá. Névtelenül.)
5. A Jézus társaságbeli szerzeteseinek Khinából való ki-üzettetése. Rómában év n. (Rautenstrauch munkája, L. csak fordította.)
6. Oratio pro Leopoldo II. Rom. imp. aug. Hungariae. Bohemiae etc. rege ab hungaris proceribus accusato anno 1792 elucubrata. Germania. 1792. (Névtelenül.)
7. A magyar történetekről rövid rajzolattya. Pest. (1792. Névtelenül.)
8. Discussio Oratoria in eos qui in librorum censuram invehuntur. Hely n. (1792. Névtelenül.)
9. Litterae ad imperatorem et regem Hungariae Franciscum II. de dato 7. Octobris 1792. Reipublicae vero Gallicae anno primo, data a Goriano. Ex idionata gallico translatae in latinum. Hely n. (Névtelenül.)
Levelei barátjához Szily Ádám torontálmegyei pénztárnokhoz, ki előbb a Gréven ezrednél hadnagy volt, összesen 18. az országos levéltárban.
Ballagi Aladár, A magyar királyi testörség története. különös tekintettel irodalmi müködésére. Pest, 1879. 179–185. és 436. l. (Belgrád bevétele cz. költeménye)
Vasárnapi Ujság 1872. 40., 1875. 50. sz. arczk., 1895. 21. sz. arczk.
Századok 1878–80. (Fraknói Vilmos.)
Fraknói Vilmos, Martinovics és társainak összeesküvése. Bpest, 1880.
Ballagi Géza. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888.
Petrik Bibliogr. II. 531., 682., III. 683. l.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages