Kürschák József,
Kürschák József,
bölcseleti doktor, műegyetemi rendk. tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1864. márcz. 14. Budán; a reáliskolát 1873–81-ig ugyanott végezte, 1881–86. márcz. közepéig a kir. József-műegyetemen volt beiratkozva leginkább mathematikára és physikára. Mint a középiskolai tanárképző tagja az egyetemen is hallgatott physikai, irodalmi s philosophiai előadásokat. 1886. márcz. közepétől a tanév végéig a debreczeni főreáliskolán mint helyettes tanár a mathematika és ábrázoló geometria tanításával volt megbízva. A reá következő szünidőben a m. kir. meteorologiai intézetben volt alkalmazva. Azután két évig a m. kir. gyakorló főgymnaisumban próbaéves tanárjelölt volt. 1888-ban a mathematikából és physikából tanári oklevelet szerzett; 1890-ben pedig a budapesti egyetemen ugyanezen tárgyakból doktorrá avatták. Közben 1888–90. a rozsnyói kath. főgymnasiumon helyettes tanár volt. Az 1890–91. tanévben a budapesti V. ker. állami főreáliskolában működött ugyanezen minőségben. 1891. jan. a műegyetemen magántanár lett s márcz. 1-től mint a mathematika magántanára s adjunctusa működött. Az 1891. szünidőben megvált a reáliskolától és azóta egyedül a műegyetemen működik, 1896. szept. 24. óta mint czímzetes rendkívüli tanár, másrészt 1891–1892-ben mint repetitor és a geomatria helyettes tanára, 1892–1892. mint adjunctus, 1893 óta pedig mint szolgálattételre beosztott középiskolai tanár. A m. tudom. akadémia 1896. május 15. levelező tagjává, ugyanezen évben a mathem. és physikai társulat jegyzőjévé választotta.
Czikkei az Országos Középiskolai Tanár-egylet Közlönyében (XX. 1886–87. Krystallographiai feladatok a geometriai oktatás számára); a Mathem. és természettud. Értesítőben (V. 1886–87. A körbe beírt és a kör körül írt sokszögekről, VII. 1888–1889. A kettős integrálok variálásánál fellépő másodrendű partiális differencziál egyenletekről, VIII. 1889–90. A varialis számítás partialis differential-egyenleteinek egy külön osztályáról, XV. 1897. A másodrendű partialis differential-egyenletek egy osztályról, székfoglaló, XVII. 1899. A variatio számítás partialis differential egyenleteinek transformatiójáról); a Mathem- és Physikai Lapokban (I. 1891. Miss Christine Ladd logikai feladata, Misi pajtás, sétálhatnál? I–III. 1892–94. A körmérés története és elmélete, 9 közlés, Kummer és Kronecker, nekrolog, III–IV. 1894–95. Az invariansok elméletének alaptételéről, könyvism. IV. Hunyady Jenő egyik determináns tételéről, V., VII. 1895., 1897. Az analytikai függvények elméletéhez, 4 közlés, könyvismertetések, VII. 1897. Quadratikus binäralakok rendszereinek invariansairól, A szabályos tizenkétszögről, A cziklikus determinansok elméletéhez, VIII. 1899. A valós számoknak rationalis törtekkel való megközelítéséről, A complex változó gamma fügvényéről, folytatása a IX. k.; feladat-megoldások és kitüzött feladatok u. ott és a Középiskolai Mathematikai Lapokban); az Akadémiai Értesítőben (1897. Bizottsági jelentés az 1897. évi akadémiai nagyjutalomról és a Marczibányi mellékjutalomról), a Mathem. u. Naturw. Berichte aus Ungarnban (V., VII., VIII–XV. és a Mathem. Annalen XXX., XXXVII., XLIV., az előbbeli czikkek németül). Czikkei, értekezései közül néhány különnyomatban is megjelent. A Pallas nagy Lexikonában mathem, physikai és csillagászati czikkeket és életrajzokat írt.
Pallas Nagy Lexikona XI. 136. l. és önéletrajzi adatok.
