Keintzel György,
Keintzel György,
bölcseleti doktor és ág. ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1858. szept. 1. Szász-Régenben, hol a reáliskolát látogatta s Beszterczén folytatta gymnasiumi tanulmányait 1876-ig, mikor érettségi vizsgát tett. Ezután a tübingai, lipcsei s jenai egyetemen (1876–80) theologiát, philologiát, bölcseletet és pädagogiát hallgatott. 1880. júl. Jenában nyert bölcseletdoktori oklevelet. 1881. nov. tanári vizsgát tett Nagyszebenben és 1882. aug. 13. a szász-régeni algymnasiumnál nyert mint tanár alkalmazást; 1882. aug. 13. óta a besztercze ág. ev. főgymnasium tanára.
Czikkei a Korrespondenzblatt des Vereins für sieb. Landeskundeban (1885. Der Konsonantismus des Mittelfränkischen verglichen mit dem des Siebenbürgisch-Sächsischen während des XIII. bis zum Beginn des XVI. Jahrhunderts, 1891. Spuren erloschenen Deutschtums im nordöstlichen Siebenbürgen); a Siebenb. deutschen verglichen mit der deutschen Volksdichtung); a Jahrbuch des siebenbürgischen Karpathenvereinsban (1886. Valea Vinului und seine Umgebung, 1887. Bad Borszék); az Archiv des Vereins für siebenb. Landeskundeban (26. k. 1894. Lautlehre der Mundarten von Bistritz und S. Regen.)
Munkái:
Der Heliand im Verhältnis zu seinen Quellen. S.-Regen, 1882. (Különny. a szász-régeni ág. ev. algymnasium Programmjából, ism. Egy Phil. Közlöny).
Über die Herkunft der Siebenbürger Sachsen. Bistritz, 1887. (Különny. a beszterczei ág. ev. főgymnasium Programmjából. Ism. Egyet. Philol. Közlöny és Mittheil. d. Instit. f. oesterr. Gesch. IX. köt.)
Nösner Dialekt und Gemeinsächsisch. Hermanstadt, 1888. (Különny. a Korrespondenzblattból.)
Statistisches Jahrbuch. Hermannstadt, 1891. 23. l. és önéletrajzi adatok.
