Keglevich Béla, (buzini gróf),
Keglevich Béla, (buzini gróf),
cs. kir. kamarás és főispán, K. Gábor gróf m. kir. tárnokmester, a m. tudom. akadémia igazgató tagja s gróf Sándor Matild fia, szül. 1833. márcz. 10. Budán; magán nevelésben részesült; a felsőbb tudományok elsajátítása végett a pozsonyi akadémiát és az egri lyceumot látogatta. 1861-ben a görgői kerület választotta képviselőjének és mint legfiatalabb képviselő a ház korjegyzője, később választás után jegyzője lett. 1865 és 1869-ben a monori (Pestm.) kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek. Tisza Kálmán balközépi vezérkarához tartozott. Később vagyoni körülményei miatt viszszahuzódott, Párisba ment, hol Rothschild báró pénzügyi titkára lett. Ez időben a festészettel is foglalkozott és a műcsarnokban álnév alatt több csendéleti festményt, többnyire lőtt szárnyasokat, állított ki. Tisza Kálmán haza hivatta s 1886-ban Hevesmegye főispánjává nevezte ki; de csak harmadfél évig viselte e hivatalt és lemondott. Ezentúl vasúti társaságoknál és pénzintézeteknél töltött be előkelő állásokat; a politikával nem foglalkozott. Az országos erdészeti egyesületnek elnöke volt. Meghalt 1896. nov. 13. Budapesten.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1862. A szalonkaidényre vonatkozó jóslat), a Honban (1865–1869. vezérczikkek); az Ellenőrben megjelent czikke a bankkérdésről nagy feltünést keltett, mert K. kimutatta, hogy a bécsi nemzeti bank a dualismus alapján szerveztessék; az Erdészeti és Gazdászati Lapokban (1867. Elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület közgyűlésén és Bérczy Károly nekrologja), az Erdőszeti Lapokban (1874. Elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület kalocsai közgyűlésein, A m. kir. tudományegyetemeken leendő erdészeti tanszékek felállítása ügyében).
Munkája: A beteg parlament. Bpest, 1891. (Ism. Budapesti Szemle LXVIII.)
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Ország Tükre 1862. 2. sz. arczk.
Kákay Aranyos, Ujabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 50. sz. arczk.
Hon 1867. 134. sz. (Kodolányi Antal.)
Igazmondó 1870. 46. sz. arczk.
Somogyi Zsigmond, Magyarország főispánjainak Albuma. Szombathely, 1889. 211–214. l. fénynyom. arczk.
Vasárnapi Ujság 1896. 47. sz. (Nekr.)
