Kégl Sándor,
Kégl Sándor,
bölcseleti doktor, földbirtokos, egyetemi magántanár, szül. 1862. decz. 1. Szunyogon (Pestm.) földbirtokos szülőktől; gymnasiumi tanulmányait magánuton végezte. Az érettségi vizsgát letéve, az európai nevezetes nyelveket, a német, franczia, angol, olasz, spanyol, portugal, holland, dán, svéd és oroszt elsajátította. Vámbéry művei és Rückert műfordításainak hatása alatt a keleti, szankszrit, arab és török nyelvek tanulásához fogott. Keleti nyelvsimereteinek tökéletesítése czéljából 1885-ben a budapesti egyetemre jött, hol Vámbérytől törökül és perzsául, Hatalától és Goldzihertől arabul tanult. 1889. bölcseletdoktori oklevelet nyert a keleti nyelvekből és tanulmányútra Perzsiába ment. 1889–1890-ben Persiában tartózkodott. 1893-ban magántanár lett a persa nyelv- és irodalomból a budapesti egyetemen.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1890–91. Utazásom Persiába); a M. Salon-Naptárban (1891. A közoktatás, az irodalom és a nők a Sah birodalmában); a Budapesti Szemlében (1891. Egy persa király háreme, 1892. Politikai irányelvek Keleten nyolczszáz évvel ezelőtt, 1894. Egy új dsatáka-gyűjtemény, 1895. Naszreddin sah naplója 1889-ből); a Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes-ben (II. 1892. Seîbanî, ein moderner persischer Dichter des Pessimismus); a Zeitschrift der Deutsch. Morgenl. Gesellschaftban (1893. Zur Geschichte der persischen Litteratur des XIX. Jahrhundert, 1894. Mohammed Hibelrudî's Gami'ultamtîl. Die erste neupersische Sprichwörtersammlung); a Wiener Zeitschriftben (VII. 1893. Sájek, der Satyriker des Vagabundenlebens in Iran); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1894. Amánat és a hindusztán dráma); a Pallas Nagy Lexikonában ő írja a közép- és keletázsiai nyelvek és irodalmak czím alá tartozó czikkeket.
Munkái:
Kamâl al-dîn davurî hajât al-hajvâm. (Az állatok élete.) Bpest, 1889.
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből. U. ott, 1892. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XV. 11.)
M. Könyvészet 1889., 1892.
Pallas Nagy Lexikona X. 312. l.
