Kecskeméti Lipót,
Kecskeméti Lipót,
bölcseleti doktor és főrabbi, szül. 1865. febr. 27. Kecskeméten; ott végezte a gymnasium négy alsó osztályát; tanulmányait a budapesti országos rabbiképzőben folytatta, a hol a berlini egy tanulmányévét leszámítva, tíz évet töltött; a doktori czímet 1886-ban a budapesti egyetemen nyerte a sémi és modern philologiai szakból. 1890. febr. avatták rabbivá; azon év jún. óta a nagyváradi izraelita hitközség főrabbija.
Czikkei a Magyar Zsidó Szemlében (1884–86. fordítások Juda Halévi költeményeiből; Utazása a szent földre, 1889. Humor az édenben, 1891. Bibliai szavak fejlesztése és magyarázata a spanyol zsidó költészetben, A középkori héber költészet grammatikája, A muzivstilus a spanyol-zsidó korszak költeményeiben. Német-olasz költészet az angyalokról, 1893. Salamon ibn Gabirol, Királyi korona, ford., 1894. Job könyvéről); a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (XXIII. 1890. A paradicsom a középkori zsidó költészetben); a Képes Családi Lapokban (1892. Költem.); az Alföldben (1894. 15. sz. A pessimismus a zsidó költészetben); a nagyváradi Szigligeti társaság Évkönyvében (I. 1892–95.) és az Izr. Magyar Társaság Évkönyvében (1895. fordítások, 1896. Hósza és kora, 1897. Halottas szertartások az ősi Izraelben, 1898. Adónaj szentsége Ezsaiás prófétáról, sajtó alatt.)
Munkái:
Zsidó költökből, Bpest, 1887. (Ism. Nemzet 274. sz.)
A pokol a középkori zsidó költészetben. A pokol birodalmai. Az elkárhozottak kínszenvedése. U. ott, 1888.
Prédikácziói közűl eddig vagy harmincz megjelent a nagyváradi izr. hitközség kiadásában és a Szabadság és Nagyvárad cz. helyi lapokban.
Önéletrajzi adatok.
