Kazinczy Emil (kazinczi),
Kazinczy Emil (kazinczi),
nyug. cs. kir. huszárőrnagy, előbbinek testvérbátyja, szül. 1811. jún. 18.; atyja a katonai pályára szánta s 20 éves korában lépett a hadseregbe, hol az őrnagyi rangig emelkedett. Nyugalomba vonulván, Pazdicson a Szirmay-családnál, majd egy ideig Bánczon a Lehoczky-családnál teljes visszavonultságban élt; legutóbb állandóan Széphalmon rokonai körében tartózkodott. Szenvedélyes vadász volt. Meghalt 1890. márcz. 17. Széphalmon. Nyugdíjából 1000 frtot takarított meg, mely összeget, mivel K. agglegény maradt, a sárospataki kollégium örökölte.
Nagy előszeretettel fordította a franczia, angol és görög írókat. A német költők közül leginkább Heinét kedvelte. Munkái nagy mennyiségben kéziratban maradtak Pazdicson (Zemplénm.) a Szirmay-családnál, hol legtöbbet szeretett tartózkodni.
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 132., 135. l.
Egyetértés 1890. 81. sz.
Fővárosi Lapok 1890. 81. sz. és gyászjelentés.
