Kátsor Keresztély,
Kátsor Keresztély,
kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1710. nov. 28. Pesten; szülővárosában elvégezvén gymnasiumi tanulmányait, 1727-ban a piarista rendbe lépett. 1734-ben Temesvárt pappá szentelték. Tanári pályáját 1730-ban Pesten kezdette. 1739-ben Aspermont gróf nevelője lett. 1740. visszatérvén a rendbe, Korponára küldetett; 1742. megygyesi házfőnök, azontúl pedig 1751-ig rendfőnöki titkár volt. 1761–63-ig a szent-annai házfőnöki, 1865–76-ig a privigyei ujonczmesteri tisztet viselte. 1776–82-ig Kecskeméten, attól kezdve haláláig Pesten tartózkodott mint házfőnök, ujonczmester, kormánysegéd és levéltárnok. Meghalt 1792. aug. 28. Pesten.
Rendkívül sokat írt; alig van piarista ház, hol ne volna egy-két hatalmas munkája. Kellő anyagi segítség hiánya miatt azonban művei legnagyobb részét nem tudta kiadni. Ő volt az első hazánkban, ki az iskolai színműirodalom fejlesztése czéljából a franczia drámairodalom termékeit ajánlgatta tanárainknak mintául. Maga is több színművet írt, melyek közül a Rózsa cz. allegorikus színmű iskolai színjátékunk egyik legszebb emléke. A pesti piarista ház könyvtárában van a Liber de cosmographiae et matheseos principiis cz. illustratiókkal diszített munkája, továbbá kétkötetes egyháztörténelme, világtörténelme, a Tractatus de questionibus és a Brevis ac dilucida rerum sacrarum v. t. noticia cz. műve. 1760-ban írta a Capitularii canonico regulares cz. két kötetes történeti művét, mely egymaga ezerháromszáz oldalra terjed. Ennél is nagyobb az Intimata regia cz. gyűjteménye.
Horányi. Scriptores Piarum Scholarum II. 185–192. l. (28 kézirati latin munkáját sorolja fel.)
Figyelő, VII., VIII., X. (Csaplár B.)
Pallas Nagy Lexikona X. 275. l. (Takáts Sándor).
