Katona Lajos,
Katona Lajos,
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1862. jún. 4. Váczon (Pestm.); itt végezte a gymnasium hat alsó osztályát és Esztergomban a két felsőt 1880-ban. Főiskolai, philologiai tanulmányait 1880 őszén a budapesti egyetem bölcseleti karán kezdte meg, a váczi r. kath. seminariumban folytatta s a gráczi egyetemen 1887. nyarán fejezte be, mikor ugyanott sub auspicio imperatoris bölcseleti doktorrá avattatott. 1889-ben nyert a budapesti tanárvizsgáló bizottság előtt középiskolai tanári oklevelet. 1887-től 1889-ig a pécsi állami főreáliskolában tanított; azóta pedig a budapesti II. ker. kir. kath. főgymnasium és a Ferencz József nevelőintézet tanára. 1888–89-ben élénk részt vett a magyar néprajzi társaság szervezésében és megalakításában, melynek három évig jegyzője s 1891–92. jún.-ig a társulati folyóiratnak (Ethnographia) társszerkesztője, majd 1896-ban titkára s azóta is választmányi tagja; 1891-ben tizedmagával megalapította az Élet cz. folyóiratot, melynek egy évig (1893. ápr. 30-ig) szerkesztője s megszüntéig munkatársa volt. 1893 végén a Hazánk cz. lap megalakulásakor annak szerkesztőségébe lépett és egy évig e lap belső dolgozótársai sorában működött. 1892 óta a m. tudom. akadémia nyelvtud. bizottságának segédtagja, 1896 eleje óta pedig a budapesti philologiai társaság másodtitkára.
1880-ban megjelent első irodalmi zsengéje (egy pályadíjat nyert azóta); azóta hirlapokban, szaklapokban, és folyóiratokban következő munkálatai jelentek meg: a Magazin für die Litteratur des In- und Auslandes (Lipcse, 1885. 45. sz. Charles Baissac, 1886. 23. sz. Beaumarchais, 1887. 30. sz. Aus allen Zonen); a Grazer Tagespost (1885. 333. sz. Maupassant, Bel-Ami cz. regényének ism.); Ethnol. Mitteil. aus Ungarn (I. 1887–88. Allgem. Charakteristik des magyar. Folklore, Finnische Märchen és könyvism., II. 1891–92. Ethnographie, Ethnologie, Folklore, Recht und Unrecht, III. 1893–94. Leland, Etruscan-roman reonains ims., IV. 1895. Gustav Meyer, Essays und Studien II. ism., Tóth Béla, Szájról-szájra ism., Szarvas Gábor nekr.); Zeitschrift f. vgl. Litteraturgesch. (I. 1887. Zur Litteratur und Charakteristik d. magyar. Folklore, II. 1889. Ein altdeutscher Schwank in Ungarn); Budapesti Szemle (1888. Schuchardt legújabb füzete); M. Nyelvőr (1889. Folklore, Kardos Lajos névvel. 1890. Szómagyarázatok: Morkoláb, Szivmátra. 1892. Fólklórénk és még valami sat.); Nyelvtudom. Közlemények (1892. Észt népdalok, 1894. Világnyelv sat.); Egyet-Philol. Közlöny (1889–97. ismertetések, birálatok és vegyesek); Egyetemes Közoktatásügyi Szemle (1890. Egységes középiskola, folklore, Megjegyzések egy török-palócz párhuzamhoz, 1891. Párhuzamok magyar meséinkhez és könyvism., 1894. A magyar népmese irodalma, Vogul népköltés); Hunfalvy-Album (1891. A mesevizsgálat legközelebbi feladatáról); Élet (1892–93. Sulpicia, A Karácsony-ünnep történetéhez); Pesti Napló (1893. nov. 30. Eladó lányok napja, decz. 6. Mikulás, Krampusz & Cie, decz. 13. Lucia, decz. 24. Kriszkindli útja a föld körül, 1894. jan. 6. A bethlehemi csillag, 103. sz. Ludas Matyi, 1895. ápr. 14. A húsvéti bárány, 155. sz. Kreol mesék, aug. 24. A prágai kiállítás, okt. 4. Egy kiállítás tanulsága, decz. 25. Simeon és Aszita); Hazánk (1893. decz. 28. Aprószentek, 1894. jan. 8. Jókai, az ethnographus, 81. sz. Kossuth a magyar nép dalában, aug. 14. Szent Lőrincz tüzes könyei, szept. 16. Erdélyi János, nov. 1. Holtak tisztelete); Köztelek (1895. április 24. Buzaszentelő, máj. 11. A fagyos szentek, máj. 25. Orbán napja, jún. 8. Medard); Pesti Hirlap (1897. ápr. 18. A Gellért-hegy boszorkányai). 1890 óta az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalat ausztriai részének kötetei számára az összes néprajzi és szépirodalmi czikkeken kívül, a legtöbb tájleírási, irodalmi, zeneművészeti s közgazdasági czikk fordítása is az ő tollából került ki. A Pallas Nagy Lexikona általános és magyar mythologiai s folklorisztikai czikkei is jó részt tőle valók.
Munkái:
Völund kovács és rokonai az árja regevilágban. Esztergom, 1884.
Zur Literatur und Charakteristik des magyarischen Folklore. Berlin, 1887.
Ein altdeutscher Schwank in Ungarn. U. ott, 1888.
A népmesékről. Átdolgozott és tetemes bővített kiadás. Pécs, 1889. (Előbb a Pécs cz. lapban.)
Moliére otthon és a társaságban. U. ott, 1889. (Különnyomat a pécsi állami főreáliskola Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
Német olvasókönyv a gymnasium III. és IV. osztálya számára. Bpest, 1891–92. Két rész. (Ism. Egyet. Közokt. Szemle 1891.)
Ribbeck Ottó, A római költészet története III-dik kötet, ford. U. ott, 1893. (M. Akadémia Könyvkiadó vállalata. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, 1893.)
Pervigilium Veneris. U. ott, 1893.
Mythologiai irányok és módszerek. U. ott, 1896. (Különny. azEthnographiából.)
Ipolyi, Magyar Mythologiája. U. ott, 1897. (Különny. a budapesti II. ker. főgymnasium Értesítőjéből.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1891–92.
Pallas Nagy Lexikona X. 268. l. és önéletrajzi adatok.
