Katinszky Gyula (katinai és pielerzi),
Katinszky Gyula (katinai és pielerzi),
tiszteletbeli kanonok, előbbinek testvérbátyja, szül. 1841. febr. 19. Rimaszombatban; középiskoláit Rozsnyón, Miskolczon és Egerben, hol pappá lett, és a theologiát szintén ott végezte, 1863-ban szentelték föl papnak; néhány évig segédlelkészkedett; majd a d'Orsay grófi családnál mint nevelő huzamosabb ideig működött. 1869-ben Bartakovics érsek az egri fi- és nőtanító-képzőintézetbe paedagógiai tanárnak nevezte ki. Ezen állásáról 1889-ben Samassa egri érsek a Foglárféle finevelő internatus igazgatójává, 1892-ben pedig egyházmegyei főtanfelügyelővé nevezte ki; ugyanekkor nyerte a tiszt. kanonoki czímet is.
Értekezései, irányczikkei s beszédei az általa szerkesztett lapokban, a helyi lapokban, és az iskolai Értesítőkben jelentek meg.
Munkái:
Szabadság, tekintély és egyház. Ketteler Vilmos M. után ford. Eger, 1863.
A munkások kérdése és a kereszténység. Ketteler Vilmos M. után ford. U. ott. 1864.
Nagybőjti és május szent beszédek. U. ott, 1871. (Ism. Uj M. Sion.)
A csalhatatlanok. Népies elbeszélés. Németből Bolanden Konrád után. U. ott, 1872. (Névelenül.)
Tanterv az egri főegyházmegyei róm. kath. népiskolák számára. U. ott, 1874.
Szemed fénye legyen a gyermek! Stolz Alban után. Kiadta a Népiskolai Tanügy. U. ott, 1887. (Névtelenül.)
Részletes tanterv az egri főegyházmegye osztatlan r. k. népiskolái számára. Kiadja: az egri főegyházmegye tanfelügyelői hivatala. U. ott, 1888. (Névelenül.)
Egyházi beszéd. szent István első apostoli magyar király nemzeti nagy ünnepén 1889. aug. 20. mondotta. Ugyan ott, 1889.
Iskolaszentelési beszéd A gróf Almássy-leányiskola és kisdedóvoda fölszentelése és megnyitása alkalmával Heves-Zsadányon, 1896. okt. 4. mondotta. U. ott, 1896.
Szerkesztette s kiadta az elemi Tanügyet 1872. nov. 1-től febr. 15-ig és ettől kezdve 1892. júl. 16-ig annak folytatását a Népiskolai Tanügyet Egerben, melynek kiadói s tulajdonjoga továbbra is az övé maradt; a Cecilia cz. kath. egyház-zenei szaklapot, mint az utóbbi lapnak melléklapját 1889–91-ben szintén ő adta ki és szerkesztette. (Ezen említett lapokban az álnevek nagyobbrészt az övéi.)
Emlékkönyv. Eger, 1865. 275. l.
Petrik Könyvészete.
Schematismus Agriensis 1897. 4., 171. l. és Kelemen Lajos szives közlése.
