Kassai Gusztáv,

Teljes szövegű keresés

Kassai Gusztáv,
bölcseleti doktor, egyetemi magántanár, szül. 1843-ban Kassán, hol gymnasiumi tanulmányait végezte 1862-ben; a classica-philologiát 1862–66-ban a bécsi egyetemen hallgatta s 1867. júl. ugyanott a latin és görög philologiának a gymnasiumban való tanítására képesítő oklevelet nyert. 1868. szept. 19. a beszterczebányai kir. főgymnasiumhoz helyettes tanárnak és 1869. aug. 8. rendesnek neveztetett ki. 1875-ben tanügyi ismereteinek gyarapítása czéljából Németországban utazott és különösen a berlini gymnasiumokat tanulmányozta; 1879-ben pedig a tanügyi viszonyok tanulmányozása végett Dél-Németországban, Belgiumban és Francziaországban járt. 1878-ban a budapesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1881. aug. 31. rendes tanárnak nevezték ki a budapesti V. ker. kir. kath. főgymnasiumhoz. 1882. decz. 7. a budapeti egyetemen a latin stilisticából és latin eloquentiából magántanárrá képesíttetett. 1890. aug. 23. a budapesti m. kir. tanárképző-intézethez nevezték ki. Az 1893. nagy szünidő alatt részt vett a görögországi tanulmányútban. Engelmann családi nevét 1881-ben változtatat Kassaira.
Programmértekezései a beszterczebányai kir. gymnasium Értesítőjében (1874. De vario usu trimetri iambici in diverbiis tragoediarum Aeschyli et Sophoclis, ism. a zeitschrift für die oesterr. Gymnasien 1876), a budapesti V. ker. kir. főgymnasium Értesítőjében (1882. Variae quaestiones: I. Refutatur A. Schoellii de Sophocleia tagoediarum componendarum ratione sententia. II. De figurae etymologicae usu Sophocleo. III. Queritur, utrum Spengelius de tempore Phaedri Platonici recte iudicaverit, nec-ne? Ism. Philolog. Wochenschriftben, 1883. Oratio ad iuvenes littarum studiosos habita a. d. III. Cal. Jul. a. MDCCCLXXXIII., cum solemnia ad memoriam regii cth. gymnasii, iam annum vicesimum uintum florentis, celebrarentur, 1893. és 1894. Πλατωνικα ςητηματα I. és II. rész, ism. az Egyet. Philol. Közlönyben 1894–95.); Czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1882. De Tacito philosopho, 1886. Meletemata Platonica, ism. a berlini Philologische Wochenschriftban; 1888. Vajjon Plato a föld forgását vagy nyugvását tanította-e? 1890. Kisfaludy Károly, Mihács cz. elegiájának ó-görög metrikus fordítása, 1891. Verseghy Ferencz, Az igazi bölcs cz. epirgammájának ó-görög metrikus fordítása, Válasz vári úr megjegyzésére a Mohács-fordítás ügyében, 1892. Conjecturák Sophokles Antigonéjához, 1895. Mit értett Platon az ideákkal ellenkező απειρον-on?); az Erdélyi Múzeumban (1893. Kritikai megjegyzések Pecz Vilmosnak Πλατωνικα ςητηματα cz. értekezésemről írott birálatára).
Munkái:
Plato bölcseletének problematicus pontjai. Bölcselettudori értekezés. Beszterczebánya, 1877.
Xenophon Emlékiratai Sokratesről. (Szemelvények.) Bevezetéssel és magyarázó szöveggel ellátta, Bpest, 1881. (Jeles Írók Iskolai Tára.)
Sophoclis Antigona. Scholarum inusum edidit. U. ott, 1891. (Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum czímü gyűjteményében.)
A magyar tudományos akadémia 1888. ápril 23-iki ülésén Plátói tanulmányok czímű felolvasása. (Az Akadémiai Értesítőben kivonata.)
M. Könyvészet 1891.
Századunk Névváltoztatásai 118. l.
A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője 1895. 267. l. és Önéletrazi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT