Károlyi István,

Teljes szövegű keresés

Károlyi István,
ügyvéd és megyei főjegyző. K. Sámuel nemes közbirtokos és Biró Zsuzsánna fia, szül. 1806-ban Fügödön (Abaujm.); a sárospataki ev. ref. főiskolában végezte a gymnasiumi, bölcseleti, paedagogiai, jogi s theologiai tanulmányait; ezek befejeztével 1832-ben ugyanott a syntaxisták publikus praeceptorává nevezték ki; 1833-ban már a poesis tanárát helyettesíté s egyúttal a főiskolai énekkar elnöke (cantus praeses) volt. 1834-ben külföldi tanulmányútra indult. Jártas volt a latin, görög, német, franczia, angol és olasz nyelvben és irodalomban. 1835-ben a sárospataki collegium meghívta a poetika rendes tanárává; ez állásban öt félévet töltött, Tompa Mihálynak is tanára volt a költészettanból. Ez állásáról 1837-ben leköszönt. Megszerezvén az ügyvédi oklevelet, gr. Teleki József öcscsének Sámuelnek gyermekei nevelését vállalta el és végig vezette őket (köztük gr. Teleki Gyulát) a jogi tanulmányok befejeztéig. Mint gr. Teleki József meghatalmazottjától és a család levéltárnokától, ő tőle vette át Schedel (toldy) Ferencz a Teleki-könyvtárt az akadémia számára. Mint a grófi család bizalmasa járt 1848. szept. gr. Teleki Ádám tábornoknál, kit a család nevében felszólított, hogy tisztázza magát a hazafiatlanság gyanúja alól. 1849-ben pestmegye főjegyzőjévé választá s mint ilyen buzgó híve volt Nyáry Pálnak. A szabadságharcz lezajlása után a Telekiek máramarosi birtokain bujdokolt. Később veszély nélkül jöhetvén vissza Pestre, nem ügyvédkedett; mert ő is mint sok más túlságosan hazafias magyar ügyvéd, nem akarta az osztrák jogból azt a pótvizsgálatot tenni, a melyet a Bach-kormány a gyakorló ügyvédektől megkövetelt. E helyett, a gr. Teleki-családnál folytatott levéltárnoki tisztén kívül, Gönczy Pál intézetében tanórákat adott. Sokat fáradt Török Pál mellett ő is abban, hogy a ref. theologiai intézet Kecskemétről Pestre helyeztessék át. 1852-ben nőül vette micsinyei és beniczei Beniczky Teréziát, Gál László 1849-iki honvédtábornoknak özvegyét és e házasságnak köszönheté, hogy nem kényszerült, elvei ellen, az ügyvédkedéssel keresni meg kenyerét. Egyetlen fia K. Árpád a történetíró. Meghalt 1859. jan. 27. Pesten 53. évében.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben és a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban.
Munkái:
Halotti tanítás az élt viszontagságairól, melyet néhai nemes Fürtös Mihály...törvényt... tanuló ifjúnak hideg tetemei felett a s.-pataki ref. templomban 1832. szent-Mihály hava 23. elmondott. Sáros-Patak, 1832.
Gyermeklant; Pest, 1843. (2. kiadása: Gyermeklant. Versek, társasjátékok, víg színdarabok, mesék, erkölcsi mondatok és könyörgések 6–10 éves gyermekek számára. U. o. 1847. Színes képpel.)
Szünórák, különböző korú gyermekeknek mulatságul. U. ott, 1845.
Hellen anthologia. Gédike Fridrik rendezménye után sorközölt modorban magyarítá. Első folyam. U. ott, 1848.
Petrik Bibliogr. I. 878., II. 332., III. 744. l.
Fiának Károlyi Árpádnak szives közlése és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT