Károlyi Gyula, (nagy-Károlyi gróf),
Károlyi Gyula, (nagy-Károlyi gróf),
cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos, az aranygyapjas-rend vitéze, előbbinek és gróf Zichy Karolinának fia, szül. 1837. júl. 4. Pesten; gymnasiumi tanulmányait ugyanott, az egyetemieket Bonnban végezte, mire hosszabb tanulmányutat tett Német-, Franczia-, Angolországban, később Amerikában. 1861.-ben beregmegyei aljegyzővé választatott. 1865-ben a főrendiház egyik jegyzője volt és a kiegyezés pártolói közé tartozott. Az 1872–75. és 1875–78. országgyűléseken Hevesmegye kápolnai kerületének képviselője volt és a Sennyey-féle pártárnyalathoz tartozott. A mindszent-apátfalvi ármentesítő-társulat elnöke volt, míg ez állami kezelés alá nem került. A vöröskereszt-egylet szervezésével, melynek elnöke, őt bízta meg a király. Midőn atyja 1877-ben elhalt, ennek helyét foglalta el az ország előkelő intézeteinél. Elnöke lett a jockey-clubnak és a lovaregyletnek is. Tagja a földhitelintézet felügyelő bizottságának, elnöke az első magyar általános biztosító-társaság igazgatóságának és az első hazai takarékpénztárnak; nagybátyjának gr. K. Istvánnak halála (1881) után elnöke lett a magyar írók segélyegylete felügyelő bizottságának. 1884 óta valóságos belső titkos tanácsos; a főrendiház pénzügyi és felirati bizottságainak és a legfőbb fegyelmi biróságnak tagja volt. 1884-ben, mikor a keresztények és izraeliták között kötendő házasságok tárgyában benyujtott törvényjavaslat volt napirenden, K., ki addig nemvitt a politikában zajosabb szerepet, feltünővé lett amaz agitatiója által, mely a főrendiházban a kormányjavaslat megbuktatására vezetett. Meghalt 1890. nov. 23. Budapesten.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1864. Egy délutáni cserkészet szánon, 1866. Egy sikerült zerge hajtás, 1870. Az erdélyi magyar egyesült zergevadász-társulat.)
Ország Tükre 1862. 3. sz. arczk.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 89. l.
Vasárnapi Ujság 1890. 48. sz. arczk. (Benczúr festménye után) és gyászjelentés.
