Károlyi Ferencz (nagy-károlyi gróf),
Károlyi Ferencz (nagy-károlyi gróf),
Szatmár vármegye örökös főispánja, gróf K. Sándor tábornagy és szalai gróf Barkóczy Krisztina fia, szül. 1705. jún. 20. Olcsván (Szatmárm.); hat éves koráig csak nagy ritkán láthatta a táborozásokban elfoglalt atyját és így édes anyja gondjai alatt nevelkedett; 1711-ben azonban atyja vette át a nevelését. 1712-ben és 1714 őszén ismételten fölvitte magával a pozsonyi diaetára, hogy annak tartamára a nagyszombati intézetben mint rendkívüli tanulót ideiglenesen fölvétesse. K. itten 1715-től 1721-ig hat iskolai (rhetoricai) osztályt végzett; Szuhányi Márton volt első nevelője, kit 1717. ápr. 25. Kaposváry Mátyás theologus váltott fel, 1719. máj. 15. pedig Gányi Ferencz lett a nevelő. 1721. júl. 24. neveztetett ki Szatmár vármegye főispánjává s 1722. febr. 25. tartatott meg illő pompával a beiktatás. 1723-tól a bölcseletet tanulta Nagy-Károlyban Tagányi Béla piarista rendtag vezetése mellett. 1726. aug. 25. egybekelt gróf Csáky Krisztinával. Az 1733. háború kitörése előtt atyja 1734-ben egy lovas ezredet állított ki és szereltetett föl; a hova ápr. 13. K. főezredessé neveztetett ki s 1738-ban az ezred tulajdonosa lett. Több hadjáratban vett részt. 1739-ben a törökháború elején lovassági tábornok, 1741. altábornagy, 1744. a tiszáninneni részek főparancsnoka, 1745. szept. 3. valóságos belső titkos tanácsos, nov. 23. a hétszemélyes tábla közbirája, 1748-ban pedig lovassági vezér lett a Mária Terézia és I. Ferencz római császár összes lovasezredei fölött; utóbb kir. főasztalnokmesterré neveztetett ki. A török által elpusztított Nyiregyházát ő telepítette meg újra. 1755-ben a közművelődés előmozdítására Nagy-Károlyban könyvnyomdát állított fel. Meghalt 1758. aug. 14. Nagy-Károlyban.
Éble egy latin diákkori költeményét közli.
Munkái:
Accusata et defensa Sanctorum Cyrilli et Friderici innocentia. Tyrnaviae, 1721. (A többi fiatal rhetorokkal az osztálytanító felügyelete alatt dolgozta ki s a munka nagyobb részét ő írta.)
A szent bibliában lévő historiák s arra megkivántató idő szám tábláknak rövid summája. Mellyeket, bizonyos franczia könyvekből ... az elmult farsangban, maga mulatságából magyarul fordított, s édes nemzete hasznára, tulajdon maga, sőt maradéki örökös typographiájában kinyomtattatott. Nagy-Károly, 1757. (2. kiadás. U. ott, 1759. és még több kiadást ért).
A szent bibliában lévő historiák tanulásának igen könnyű módja a közönséges és nevezetesebb konciliomok; s ó testamentomban lévelt eretnekségnek historiájának rövid le irásával együtt, melyet bizonyos franczia könyvecskéből .. édes nemzete hasznára magyarul fordított. U. ott, 1758.
Számos levele maradt hátra a Károlyi nemzetség levéltárában, melyek csekély kivétellel mind magyarul vannak írva; ezek becses anyagot nyujtanak közműveltségünk történelméhez a XVIII. században.
Arczképe: rézmetszet Brend'amourtól (Éble munkájában.)
Horányi, Memoria II. 299.
Szirmay Antal, Szatmár vármegye I.
Danielik, M. Irók II. 131. l.
Petrik Bibliogr. II. 322., IV. 55. l.
Éble Gábor, Egy magyar nyomda a XVIII. században. Bpest, 1891. és Károlyi Ferencz gróf és kora. Bpest, 1893. I. (Egy levelét hasonmásban is közli; kelt a Maglányi táborban 8. aug. 1737.)
M. Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. (Éble Gábor, K. gazdasági tevékenységéről).
