Károlyi Árpád,

Teljes szövegű keresés

Károlyi Árpád,
bölcseleti doktor, a m. tudom. akadémia rendes tagja, cs. és kir. ministeri osztálytanácsos, K. István ügyvéd s megyei főjegyző és micsinyei s beniczei Beniczky Terézia fia, szül. 1853. okt. 7. Pesten; a gymnasiumot Nagy-Kőrösön (hova anyja özvegységében költözött) végezte s hol tanára volt Szilágyi Sándor. A jogi tanulmányokat 1871–75-ben a budapesti egyetemen hallgatta. 1875–77-ig öt féléven át tagja volt a Sickel igazatása alatt a bécsi egyetemen fönnálló diplomatikai, palaeographiai s történeti intézetnek. Ennek végeztével 1877. nyarán a bécsi cs. és kir. közös államlevéltár kötelékébe lépett. 1880-ban magántanárrá képesíttetett a magyar történetből a pesti egyetemen; máj. 20. a m. tudom. akadémia levelező taggá (1889. máj. 3. rendessé) választotta s 1884-ben a Magyar Ország-gyűlési Emlékek szerkesztésével bízta meg. 1893-ban hívta meg a budapesti egyetem az elhunyt Salamon Ferencz helyére; de a bécsi cs. és kir. közös házi, udvari s állami levéltárban (a melynek kötelékében állott) ekkor szerveztetvén legelőször a magyar aligazgatói állás, melyre őt szemelték ki, a megtisztelő meghívást lehetetlenné vált elfogadnia.
Czikkei a Századokban (1876. Kendy Ferencz végrendelete és könyvism. 1877. Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban. Adalék Mária és Zsigmond eljegyzésének történetéhez, Egy adat Erdély társadalmi és irodalmi életéből, 1878. Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot és könyvism., 1879. könyvism., 1880. Új adat Forgách Ferencz, a történetíró életéhez, 1882. Első Balassa Bálint életéből, erre Szilády észrevétele, 1884. Nemesi akadémia terve a mult század első felében, 1887. könyvism.); a Budapesti Szemlében (1878. Szamosközy István történelmi maradványai, 1880. Bethlen Gábor politikai levelei, 1884. Tököly Imre a legújabb világításban. 1888. Metternich és a Napoleonidák, 1892. Az igazi Don Carlos, 1894. Első Napoleon hagyatéka, A vallásszabadság ügye a korponai gyűlésen); a Tört. Tárban (1878. Frater György levelezése és egyéb őt illető iratok, Bernárdfy János krimiai követsége 1598-ban, Okiratok és levelek a nagyváradi béke történetéhez 1536–38., Illésházy István birtokviszonyait illető feljegyzései, Illésházy Mátyás végrendelete, Három rövid magyar levél, Rákóczy Zsigmond egy magyar levele 1584-ből, katzianer megölelésének történetéhez, Egy levél Balassa Andrástól 1642. ápr. 24., Sándor Gáspár leveleiből, 1879. Okmányok Mihály havaseli vajda meghódolása történetéhez, Okiratok a Balassa-Dobó összeesküvés történetéhez 1569–1572., török Bálint életéhez, 1879–82. Fráter György levelezése és egyéb őt illető iratok, 1879–80. Magyar missilisek Békés Gáspár zavargása és Báthory István lengyel királylyá választása történetéhez, 1880. Kiadatlan levelek a német birodalom magyarországi nagy hadi vállalatának történetéhez, 1881. Losonczy István két magyar levele, Balassa Menyhért két magyar levele, Forgách Ferencz Antwerpenben, Békes Gáspár két magyar levele 1576., 1882. Adalék a lőcsei városi akadémia történetéhez, 1882–83. Illésházy István hűtlenségi pörére vonatkozó okiratok, 1886. Henrik szász herczeg és brandenburgi lovas ezredei naplója Buda 1686. ostromáról, 1892. Adalék Frigyes császár és Mátyás király viszonyai történetéhez); a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat Évkönyvében (VII., VIII. 1881–82. Regesták a bécsi cs. kir. levéltárból); a Mittheilungen des Instituts für oesterr. Geschichtsforschungban (1881. Die Gefangennahme des Kurfürsten Johann Friedrich von Sachsen in der Schlacht bei Mühlberg. 1882. Zur Einführung des gregorianischen Kalenders inUngarn).
Munkái:
Adalék a nagyváradi béke s az 1536–38. évek történetéhez. Bpest, 1879. (Előbb a Századokban 1878. Ism. Bud. Szemle XX., M. Korona 1880. 123. sz.)
A Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez 1569–72. U. ott, 1879. (Előbb a Századokban. Ism. Bud. Szemle XXIV.)
A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1534-ben. U. ott, 1880. (Előbb a Századokban.)
Fráter György levelezése 1535–1551. (Codex epistolaris Fratris Georgii Utyesenovics. Martinuzzi dicti.) U. ott, 1881. (Ism. Századok 1882. 428. 1.)
Nádasdy Tamás nádor családi levelezése 1544–1556. U. ott, 1882. (Szalay Józseffel együtt.)
Illésházy István hűtlenségi pere. U. ott. 1883. (Ism. Századok 1883. 878. 1.)
A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban. U. ott, 1883. (Értekezés a tört. tudom. köréből XI. 3.)
Magyar országgyűlési Emlékek IX. és X. kötete. U. ott, 1885., 1890. (Monumenta Comitialia Regni Hungariae.)
Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázados emlékünnepély alkalmára Budapest főváros megbízásából eredeti kútfők alapján. U. ott, 1886.
A huszonkettedik artikulus. (Az 1604. XXII. törvényczikk) Történelmi tanulmány. U. ott. 1889. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
Adalékok Frigyes császár és Mátyás király viszályai történetéhez. Közli és bevezetéssel kiséri ... U. ott, 1892.
Bihácsvidéki bevándorló «vlachok» és czímerök a XVI. század végéről. Bpest, 1892. Egy czímerrajzzal. (Különnyomat a Turulból. délszláv nyelven előbb jelent meg a serajevoi Glasnikban 1890. és különny.; németül: különny. a Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina Wien, 1894. cz. vállalat II. folyamából.)
A korponai országgyűlés 1605-ben. U. ott, 1895.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárn. Ujság 1895. 36. arczk.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT