Károly György Hugó,

Teljes szövegű keresés

Károly György Hugó,
bölcseleti doktor, a jászóvári prémontrei kanonok-rend áldozópapja s főgymnasiumi tanár, szül. 1840. szept. 7. Debreczenben, hol székely eredetű atyja főelemi tanító volt; középiskoláit szülővárosában és Nagyváradon elvégezvén, 1858. szept. 8. a prémontrei rendbe lépett és theologiai tanulmányainak befejezte után, 1861-től a rend főgymnasiumában tanárkodott (közben 1863. szept. 29. áldozópappá szenteltetett). Az 1865–66. évet, megrongált egészsége miatt nem taníthatván, Leleszen töltötte s az ottani gazdag levéltárban történelmi búvárlattal foglalkozott. 1866-tól 1875-ig mint a kassai főgymnasium tanára működött; és egyike volt azon tanférfiaknak, kik 1867-ben az országos középiskolai tanáregyesületet megalapították, melynek kezdettől fogva buzgó választmányi tagja. Trefort miniszter meghívására 1875-ben rendes tanári állást vállalt az akkor felállított első magyar állami felsőbb lányiskolánál Budapesten; nagy része volt Molnár Aladár és Berecz Antal mellett ez intézet szervezésében és azóta szakadatlanul ott tanárkodik. 1876-ban a Petőfi-társaság alapításában vett részt, tagsági helyét azonban Mikszát Kálmánnak engedte át. Egyike volt az országos köznevelési egyesület vezetőinek és rendes tagja a paedagogiai társaságnak.
Czikkei a Tanodai Lapokban (1861. Néhány szó a tanodai programmok érdekében); a Nagyváradi Lapokban (1869. A hármas szám a magyar történelem-, népélet- és költészetben); a Szabad Egyházban (1869. könyvismertetés, 1870. A Tanulók Közlönye sajtószabadság s gymnasiumi fegyelem és rendtartás, 1870. könyvism., 1871. Irodalmi állapotaink és könyvism.); a Tanúló Ifjúság Lapja (1870. Velencze története egy tragédiában); a Csokonai-Emlényben (Debreczen, 1871. Az első műlap hazánkban és Csokonai, Egy fejedelemnő, a ki a férfiakon is túl tett: Erzsébet angol királynő jelleméhez); a Figyelőben (1871. Egy régi magyar nyomda és Bessenyei Sándor Milton-fordítása, Toldy Ferencz mint pályakezdő, A magyar verstan ügyében, 1872. Az Uraniakör, Tompa Mihály irodalmi letéteménye a prémontreiek jászói konventjének levéltárában, Az aesthetika gymnasiumaink új tantervében, 1873. A történelem tanítása gymnasiumainkban, 1874. Szépészet és nevelés, A vidéki múzeumok érdekében, A vizsolyi nyomda, Bacsányi emlékezetei a kassai magyar társaságról, 1875. Abaujmegye XVI. századbeli műveltség történetéből, legelső teljes bibliaforditásunk története, Irodalmi beszéd Bacsányitól, Ányos élete és költészetéről, 1876. A vizsolyi nyomda pusztulása, A felsőmagyarországi múzeumegylet, Vida József irodalmi hagyatékából. 1877. könyvism., 1878. A magyar egyházi szónoklat története); a Pesti Hölgydivatlapban (1871. Az olvasásról az anyák figyelmébe); a Fővárosi Lapokban (1871. könyvism.); az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1872. A kassai magyar társaság keletkezése- s működésében és hatásában 1787–94, 1873–75. könyvism., 1876. Az állami felsőbb leányiskoláról, 1876–78. könyvism.); az Erdélyben (1872. Töredékes közlemények a Kassai Orpheus-kör történetéhez, Szépészeti tényezők a nőnevelésben, 1873. Egy elhallgatott költőnkről, költészetünk jelleme és jövője); a M. Tanügyben (I. 1872. A szerzetes tanárjelöltek és könyvism., II. III. 1873. Felekezetei tanítóképezdéink, A középiskolai hitoktatás és könyvism. 1874. A középiskolai hitoktatás); az Athenaeumban (1873. A felsőmagyarországi múzeum, Kazinczy Ferencz egy kiadatlan levele, 1874. Művészet az étasztalon); az Otthonban (II. 1874–75. A nők szépészeti képzése); a M. Nyelvőrben (1874. Rimaszombati bakter-kiáltások, Krasznahorkai tájszók); a Kassa és Vidékében (1874. könyvism., 1875. B. Orczy Lőrincz abauji főispán bucsuzása a megye rendeitől Kassán 1784. okt. 14., 1876. 1–3. sz. Visszaemlékezés Toldy Ferencz kassai életére); az Ellenőrben (1875. Visszaemlékezés Toldy Ferencz kassai életére, 1876–78. könyvismertetés); a Tájékozóban (1876. könyvismertetés).
Munkái:
Egyházi szent beszéd szent István, első apostoli magyar király ünnepén, 1869. augusztus 20-án a debreczeni római kath. templomban mondotta. Kassa, 1869.
Elnöki megnyitó beszéd, melylyel a kassai kath. főgymnasium ifj. önképző egyletének működése az 1869–70. tanévre megnyittatott. U. ott, 1869.
Fiumei Emlék. Utirajzok, a Magyar Tengervidék és Velenczéről. Pest, 1870.
Intelmek erkölcsi példákban, képek- és idézetekben. A tanuló ifjúság számára. Debreczen, 1870.
Prolog, elmondva a kassai dalegylet által 1870. decz. 20. tartott Beethoven-ünnepély megnyitásánál. U. ott, 1871.
Az irgalmasság cselekedetei. Egyházi szent beszéd. Kassa, 1871.
Rövid hiterkölcsi beszédek a tanév minden vasárnapjára. Kassa, 1871. (Ism. Uj M. Sion.)
Szépészeti képzés gymnasiumainkban. Módszeres értekezések. Kassa, 1874. (A kassai főgymn. 1872. és 1873. Tudósítványaiból.)
Abaujmegye XVI. századbeli műveltségtörténelméből. Bpest, 1876. (Bölcsészet-szaktudori értekezés. Ism. Figyelő I. Magyarország és a nagyvilág).
Szerkesztette a Felsőmagyarországi múzeum-egylet I. Évkönyvét (Kassa, 1874.)
Figyelő X. 1881. 152. l.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek 44. l.
Petrik Könyvészete.
Schematismus Canonicorum Reg. Ord. Praemonstratensis de Castro jászó. Cassoviae, 1891. 35., 140. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 201. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT