Károli Gáspár,

Teljes szövegű keresés

Károli Gáspár,
ev. ref. lelkész, a biblia-fordító, szül. 1529 körül Nagy-Károlyban (Szatmárm.); iskoláit otthon elvégezvén, külföldre ment hol német és svájczi egyetemeket keresett fel; 1556-ban iratkozott be a vittenbergai egyetemre s az év végén tért vissza hazájába. 1559-ben az akkori tekintélyes Göncz városa (Abaujm.) választotta meg papjának. Hogy ezen válságos időben Kassáról lefelé ez egész Hernád völgye Kálvin tanaihoz hajlott, abban neki nem csekély érdeme lehet. 1564-ben vagy 1565-ben esperessé választották. Munkásságának legnagyobb része az unitariusok elleni küzdelemre esik. Sok gondot okozott neki különösen Egri Lukács, kinek meggyőzése végett több zsinatot kellett tartania Felső-Magyarországon. 1566. jan. 22-re Gönczre hívta össze a prédikátorokot és e zsinatnak czéljául tűzte ki, hogy a kifelé még mindig erőtlen egyház külső szervezésére hozzon végzéseket; az 1567. febr. 24. tartott debreczeni zsinatból: «az Isten igéjéből és a természet törvényéből, a mennyei rend és egyházi törvényhatóság fentartására» alkotott 74 czikkelyt aláírta. 1569. okt. 10-re az erdélyi fejedelem Nagyváradra hívta a magyarországi s erdélyi prot. lelkészeket egy nagy vitatkozó közzsinatra, hova K. is elment, hogy meggyőződése egész erejével tiltakozzék Dávid balfelfogása ellen. A protestánsokhoz ragaszkodó Svendi Lázár hadvezér oltalma alatt K. szabadon működhetett. 1585 körül kezdett hozzá a biblia fordításához, különösen ecsedi Báthory István főispán pártfogása mellett. Mikor a Biblia fordításával elkészült, 1586 körül Báthori István meghívta Mantskovit Bálint nyomdászt Vizsolyba, hol az 1589. febr. 18. működését megkezdte s 1590. júl. 20. az utolsó betű is ki volt szedve. Meghalt 1592. jan. 3.
Munkái:
Keet Könyv Minden orzagoknak es Kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul: (melyből meg erthetni, mi az oka az Magyar orzagnakis romlasanac es feiedelmeknec szerenczetlensegeknec) Es Miczoda Jelensegekből esmerhetiuk meg, hogy az istennec Iteleti közel vagion. Gaspar Caroli, Gönci Plebanos altal. Döbröczömbe, M.D.LXIII. (Egyetlen ismert példánya a m. n. múzeumban.)
Szent Biblia az az: Istennec ó es wj testamentomanac prohétác es apostoloc által meg iratott szent konyuei. Magyar nyelvre fordittatott egészlen és wijonnan, Az Istennec Magyar orszagban való Anya szent Egyházánac épülésére ... Visolban MDXC. Három kötet. (Ez a Bibliának első teljes magyar fordítása, Pelei János, gönczi tanító s többek segítségével, más fordításokkal és a Vulgatával is összevetve, jó magyarsággal. Ezen első kiadás példányai nagy számmal maradtak fenn. Azután a mai napig igen sokszor adták ki.) Ezt a bibliát használja azóta szüntelen a magyar protestáns egyház; a kiadásokban időnként némi változtatásokat téve rajta, de kegyelettel ragaszkodva annak megszokott, habár elavult irályához. Megjelenése háromszázados évfordulóját lelkesen ünnepelte meg 1890-ben a magyar protestantismus; mely alkalommal történelme ezen nagy alakjának emlékét Gönczön egy szép szoborral és a magyar prot. irodalmi társaságnak a népies irodalom fejlesztését czélzó Károlyi-alapjával is megörökíté.
Levelei: Kassa városához: latin 1563. decz. 9., magyar szerződés 1584. márcz. 28. (Tört. Tár 1889.), Göncz, aug. 9. 1575. Kolozsvári Gergelyhez (Századok 1873. 296. 1.)
Czvittinger, Specimen 194. l.
Bod, M. Athenas 131.
Horányi, Memoria II. 298.
Katona, Historia Critica XXVIII. 845.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 31.
Frankl, Hazai és külföldi iskolázás 95.
Nyelvtudományi Közlemények III. 1864. 161.
M. Könyv-Szemle 1881. 229., 1884. 109., 110.
Figyelő I. 1876. 101., 102., II. 205. (K. hagyatéka, Paszlavszky S.)
Beöthy Zsolt, M. Nemzeti Irodalom Történeti Ismertetése I., Szépprózai Elbeszélés I. és Képes Irodalomtörténete I. (Kardos Albert).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. I. 280., 281., III. 407., 625. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1886. 31. sz., 1889. 4., 10., 30. sz., 1890. 37., 38. sz. (Prónay Dezső és Duka T.) 41. sz., 1891. 14. sz.
Sárospataki Lapok 1888. 53. sz. (K. hagyatéka), 1889. 8., 9., 12., 20., 27. sz. (Görömbei Péter), 30., 37., 43., 52. sz. (Papp József), 45. sz. (Bartha Béla), 1892. 27. sz.
Evang. Egyház és Iskola 1888. 11–13. sz., 1889. 37. sz.
Történelmi Tár 1889. 605., 784., (K. hagyatéka, K. harmadik nejétől, Szőcz Annától, szül. Anna leánya özv. Sárközi Jánosné rokoni osztozkodása 1597. márcz. 24., ifj. Kemény L.), 793. l., 1894. 186. l.
Kassai Szemle 1889. 38. sz. (Kemény L.)
Szabad Egyház 1889. 5–8. sz.
Századok 1889. 80. l. (Kemény L.), 1892. 166. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
1890: Pesti Hirlap 253. sz. (Rácz Lajos), Téli Ujság 1. sz. (Szegedi Károly), Prot. Közlöny 38. sz. (Szász Gerő), 45., 46. sz. (Novák Lajos), Egyetértés 223. (A háromszázéves biblia), 253. sz., Budapesti Hirlap 252. sz. (Kemény L.), Vasárnapi Ujság 38. sz. (Szobor rajzával), Nagy-Kőrös 11., 12. sz. (H. Kiss Kálmán).
Károlyi-Emlékkönyv. Szerk. Kenessey Béla. Bpest, 1890. (Szász Károly, H. Kiss K., id. Kiss Áron, Csontos József, Füzy János: a szobor rajzával).
S. Szabó József, Károli Gáspár élet- és jellemrajza. Sárospatak, 1890.
Radácsi György, A Károlyi-Biblia háromszázados örömünnepének Emlékkönyve. Sárospatak, 1891. (Emléke rajzával és hasonmással).
Protestáns Szemle 1891. (Novák Lajos), 1892. 264. l.
Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891. 256–258. l. (K. családja), IV. 1894. 146. l.
Rácz Kálmán, A Károlyi Gáspár és Káldy György bibliafordításai és a Károlyi-biblia védelme. Sárospatak, 1892.
M. Sion 1892. 130. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 234. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT