Karlovszky Gusztávné (nemes-ujfalusi miticzei Miticzky Ida),
Karlovszky Gusztávné (nemes-ujfalusi miticzei Miticzky Ida),
regény- és novellaíró, Miticzky József uradalmi főügyész és Fogarassy Constantina Mária leánya, szül. 1833. ápr. 16. Munkácson (Beregm.); gondos nevelésben részesült a szülői háznál; anyja tanította zongorázni és festeni. Jászay Pál a történetíró halála előtt több hónapot töltött házuknál, kitől megtanulta a történelmet szeretni. Atyja 1845-ben elhalálozván, egy távoli rokonához, Balogh Ferenczhez, Schönborn gróf jószágigazgatójához költözött, hol megtanult francziául és megismerkedett a német és angol irodalom remekeivel. 1852. okt. 11. férjhez ment Karlovszky Gusztáv ügyvédhez Munkácson, ki 1862-ben Kecskeméten főügyész lett. Itt ismerkedett meg Ferenczy Idával, ő előtte olvasta fel első regényét és megtanította felolvasni, midőn a királynéhoz kineveztetett felolvasónőnek. Irodalmi munkásságára nagy befolyással volt sógora Ilucz Oláh János, kinek házánál Pesten ismerkedett meg Kemény Zsigmond báróval; ez buzdította őt első regényének megírására; Podmaniczky Frigyes báró szintén bátorította beszélyeinek kiadására, ki aztán tanítója lett, évekig folytatott levelezésük útján. Férje kineveztetvén kir. táblai birónak, Budapestre költöztek. Utazott Bajorországban, Svájczban és Olaszországban. 1868-ban ismerkedett meg Veresné Beniczky Herminnel és tevékeny részt vett az országos nőképző egyesület megalakításában és írt tárczákat ezen eszme létesítésére a hazai s külföldi lapokba. 1878-ban férje elhalván, minden gondját fiainak nevelésére fordította. Fiai: Endre, országos allevéltárnok, Bertalan festőművész, Munkácsy Mihály tanítványa Párisban, és Géza gyógyszerész és szerkesztő.
Első irodalmi kisérlete Goethe Mignonjának ford. (Hölgyfutár 1862. 60. sz. 1864.); a Fővárosi Lapokban (1868. Nők világa cz. czikksorozat, divattudósítások, rajzok, különösen a nőképzésről; kilencz beszélyt is írt a lapba); a Vadász- és Versenylapban (1871. Egy vadász-színjáték a Verchovinában, Hölgyverseny a Rákoson, Többféle versenyekről, 1872. Jégverseny), beszélyeket írt még a Magyarország és a Nagyvilágba (Néhány lap egy munkácsi hölgy naplójából, Heiden után közölt néhány természettani czikk sat.); írt a M. Bazárba; természetrajzi s vegyes czikkeket az Életképekbe (1877), a M. Salonba 1886. (Az öltözködés költészetéről); a Képes Családi Lapokba (1888–90. beszélyek, rajzok); a Budapesti Hirlapba, az Ország-Világba, a Pesti Naplóba s a Pester Lloydba. Az Ischlben megjelent Cursalon cz. lapnak évekig állandó munkatársa volt (írt a lapba beszélyt, rajzot és ismeretterjesztő czikket) és a lipcsei Neue Bahnen cz. lapnak (a nőképzés ügyéről írt czikkeivel).
Munkái:
Egy munkácsi rab története. Regényes korrajz, Pest, 1868–69. Két kötet.
Regék a drágakövekről. Bpest, 1889.
Lehoczky Tivadar, Beregvármegye Monographiája. Ungvár, 1881. II. 142. l.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.
