Karácsonyi János,
Karácsonyi János,
theologiai doktor, lyceumi tanár és a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1858. decz. 15. Gyulán (Békésm.); a gymnasiumot mint a szent József-intézet növendéke Nagyváradon, a theologiát a budapesti egyetemen végezte. 1882. júl. 2. szentelték föl a nagyváradi latin szertartású egyházmegye miséspapjává. A m. tudom. akadémia 1896. máj. 15. választotta levelező tagjai sorába. Jelenleg Nagyváradon a püspöki lyceumban az egyháztörténelem és egyházjog tanára, szentszéki biró, a szent-István-társulat irodalmi osztályának tagja, a békés- és biharvármegyei régészeti és történelmi társulatok titkára, a heraldikai és genealogiai társaság igazgató-választmányának tagja.
Czikkei a budapesti növendékpapság XLIV. Emlékkönyvében (1881. Négy fejezet az aradi prépostság történetéből); a Történelmi és régészeti Értesítőben (Temesvár 1882. A kunok Délmagyarországon, Az aradi főesperesség és Aradmegye hajdani határai, 1883. Az Alsó-Eperjes helyfekvése, 1884–85. A Csanádnemzetség és birtokai Dél-Magyarországon, 1887. A Laczkfyak története, a zástyi és biczerei apátságok ügyében, 1890. Az aradi prépostság és káptalan birtokai. 1892. A rahonczai monostor); a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat Évkönyvében (VII. Adalékok a Szent-András, Bábóczka, Ecser, Fábián-Sebestyén és Öcsöd történetéhez, VIII. Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése, IX. 1883 Tököly viszonyai Békésmegyéhez különösen Gyulához, X. 1884. Két feledésbe ment békésmegyei helység, hol feküdt Alabián?, Két összeírás a békésmegyei portákról XI. 1886. Török világ Békésmegyében, Békésmegye nemzetségei, XII. A Hunyadyak békésmegyei birtokai és a Dobozi Dánfiak, A pusztaföldvári támadás 1488-ban, Békés vármegyének szolgabirói járásokra való régi felosztása, XIII. 1888. Maróthy János macsói bán élete, Mikor került Gyula vára a magyar király kezére, XIV. Első kisérletek egy gymnasium felállítására Gyulán, XV. Békés város története a XVII. század elejéig, XVI. Kisnemesi élet Békésmegyében, XVII. A gyulai plébánia története a XVII. századig); a Békésben (1885. 47–52. sz. Törökvilág Békésmegyében 1559–1604., 1890. Békés város története a XVIII. század elejéig); az egri Irodalmi Szemlében (1886. és 1888. Balics, Kath. Egyháztörténete Magyarországon cz. munka birálata); a Turulban (IV. 1887. A kerekegyházi Laczkfyak családfája, VI. «Genus Brucsa», VII. 1889. Hogy kell kiejtenünk az utolsó magyar fejedelem nevét? VIII. 1890. Az Árpádház második elágazása, Mese-e vagy valóság? IX. Ajtony-Achtum, XI. A gróf Csákyak és Becskyek ősei, XII. Még egyszer a Geitsa név kiejtése); a Katholikus Szemlében (1889. Tót püspökségek Magyarországon, 1893. Nagy Lajos anyja Rómában); a Hadtörténelmi Közleményekben (1891. Katonai becsületbiróság); a Századokban (1889. Oklevelek Patócsy Ferencz születéshelyéről, 1890. IX. Bonifácz bullái, 1893. Trencséni Csák Máté nádorsága, 1894. A Hartvik-vita sarkpontjai); a Tört. Tárban (1891. Egyházi Tudósítások a pórlázadásokról, Beriszló Péer velenczei követsége 1501-ből, 1892. I. Ferdinand igazolja hazánkból távozását, 1895. Oklevélkivonatok a gróf Pongrácz-család levéltárából); a Magyar Könyv-Szemlében (1894. Szent Gellért püspök müncheni codexe, 1895. Adalék krónikáink történetéhez). A Pallas nagy Lexikonában a magyar történelem Anjou-kori czikkeit írja.
Munkái:
A nagyvárad-olaszii r. kath. plébánia-templom és plébánia rövid története. Nagyvárad, 1884.
Magyarország és a nyugati nagy egyházszakadás. U. ott, 1885. (Felavató értekezés. A hittudomány doktori akadémiai fokozatának elnyerése végett.)
Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. Bpest, 1887. (Ipoly-díjjal jutalmazott pályamű. Ism. M. Sion, Religio II., 1888: Kath. Szemle, Főv. Lapok 266. szám. Századok).
Történelmi hazugságok. A történelem terén előforduló mindennapi ferditések czáfolata. Haller József után németből ford. Magyarországi részt írt hozzá. U. ott, 1890.
Szent-István oklevelei és a Sylvester bulla. Diplomatikai tanulmány. Közrebocsátja a m. tudom. akadémia történelmi bizottsága. U. ott. 1891. (Ism. Kath. Szemle 1892.)
Kik voltak az első érsekek Magyarországon. Bpest. 1892. (Előbb a Századokban. Ism. M. Sion.)
Békés vármegye története. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepére. Békésmegye törvényhatósági bizottságának megbizásából. Kiadja Békésvármegye közönsége. Gyula, 1896. Három kötet. (Ism. 1896–97. Gazdasági történelmi Szemle, Kath. Szemle, Békés 4. sz.)
A honfoglalás és Erdély. Bpest, 1896. (Különny. a Kath. Szemléből Szent István-társulat kiadványai. 19.)
Pusztaszeri monostor kegyurai. U. ott, 1897.
Szerkeszti a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat Évkönyvét 1886 óta mint a társulat főtitkára.
M. Könyvészet 1886., 1891.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schmeatismus Cleri Dioec. Magnó-Varadinensis Latinorum1894.
Akadémiai Értesítő 1896. 273. l.
