Kapácsy Dezső,
Kapácsy Dezső,
nyug. megyei árvaszéki jegyző, K. Ferencz kegyes alapítványi ügyész és Csiky Amália (Cs. Sándor orsz. képviselő testvérének) fia, szül. 1839. ápr. 8. Egerben (Hevesm.), hol összes iskoláit végezte. 1853-ban az egri papnevelő intézetbe vétetett föl és mint növendékpap folytatta tanulmányait 1859-ig; ekkor mint III. éves hittanhallgató kilépett az intézetből, mire jogot végzett az egri lyceumban. 1867-ben Hevesmegye tiszteletbeli aljegyzővé, 1869. harmad-, 1870. másod-aljegyzővé, 1872-ben pedig árvaszéki jegyzővé s előadóvá választotta. 1890. deczember 27. nyugalomba lépett. Hevesmegye társadalmi s politikai mozgalmaiban tevékeny részt vesz, a közművelődési egyleteknél (mint jegyző, alelnök sat.) szintén közreműködik; különösen a jótékonysági téren, mint ismert buzgó gyűjtő, nagy érdemeket szerzett. A megyei bizottságnak és a városi képviselőtestületnek tagja.
Mindszenty Gedeon költővel kötött barátsága ösztönözte őt, hogy költeményeivel nyilvánosságra lépjen, melyek a következők lapokban, évkönyvekben és gyűjteményes munkákban jelentek meg: Mátra (1864. Vári és Sirály álnevek alatt), Képes Ujság (1864–67.), Pesti Hölgydivatlap (1865–1867.), Családi Kör (1865–72.), Divat (1866–67.), Egri Népkönyv (1866–67.), Kossuth a magyar nép szivében és költészetében (1868), Jó barát (1868), Jász-Kunság (1868–73.), Népzászlója (1868., 1873., 1881.), Népszava (1869–70.), Gyors Posta (1872), Kecskemét (1872), Kecskeméti Lapok (1892), Jász-Kun-Naptár (1872), M. Ujság (1873–74. mint egri levelező K. Ö. és d jegyek alatt), Abauj-Kassai-Közlöny (1873–75., 1891–92.), Arany Trombita (a Szabadság melléklapja 1873), Mezőtúr (1873), Kecskemétvidéki Közlöny (1873), Gyöngyös (1873–1877., 1880–83.), Haladás (Kassa, 1873–1874.), Félegyháza (1873–74.) Egyetértés (1874-től czikkek és levelek K., d. és K. D. jegyek alatt és névtelenül), Baloldal (1874), Félegyháza és Vidéke (1874), Független Hirlap (1878), Hevesvármegye (1878–79), Eger (1878–93. Ne várjatok cz. költeményével 1881-ben hat arany pályadíjat nyert), Hasznos Mulattató (1879), Lányok lapja (1879), Függetlenség (1880., 1886), Mátravidék (1880), Regélő Themis (1881–82), Szabadság (Székesfejérvár, 1882), magyar Háziasszony (1883) Selmeczbányai Hiradó (1883–84), Vásárhely és Vidéke (1883, 1890), Előre cz. költeményfüzés (1883), Budapest (1884–85), Felvidéki Hiradó (Selmeczbánya, 1884), Szegszárd és Vidéke (1884), Tolnamegyei Közlöny (1884), Tolnamegyei Naptár (1885), Eger és Vidéke (1885–93), Felső-Torontál (1887–88), Emléklap (Brassó, 1888), Kossuth-Emléklap (Kolozsvár, 1889.), Pápai Lapok(1889.), Hunyad (1889), Brassó (1889), Csiki Lapok (1889), Szilágy-Somlyó (1890), Maros-Vidék (1890), Mátra Vidéke (1890), Tiszafüred és Vidéke (1890), Gyöngyösi Lapok(1890), 1848–49. Történelmi Lapok (1892), Hevesmegyei Hirlap (1893–1894.), Egri Hiradó (1893–94.), Deési Emlék (1893), Tordai Emlékkönyv (1894), Egri Ujság (1894), A Magyar Tengerpart Emléklapja (Fiume, 1894.)
Munkája: Kapácsy Dezső költeményei. Eger, 1890. (Ábrányi Emil előszavával. Ugyanazon évben második kiadást ért Ism. Eger és Vidéke 19., Eger 23., 29., 45., Erdélyi Hiradó 122., P. Napló 238. sz. esti k. sat.)
Több költeményére dallamot írtak Huber Károly (Bpest), Lányi Ernő (Eger), Beleznay Antal (Nagyvárad), Tariczky Ferencz (Vácz), Szabó Ignácz (Eger), Izsépy Béla (Eger), Szentkirályi Ödön (Eger) sat.
M. Könyvészet 1890.
1890: Eger 45. sz. (Csillag Mór), Ország-Világ 35. sz.
M. Társadalom 1897. arczk.
Egri Hiradó 1897. 42. sz. és Csillag Mór szives közlése.
