Kanislich Antal,
Kanislich Antal,
Jézus-társasági áldozópap, szül. 1699-ben Pozsegában (Slavonia); 16 éves korában lépett a rendbe; 1727–29-ben volt II–IV. éves theologus Nagyszombatban; 1730. Beszterczebányán a harmadik próbaévét töltötte, 1731. illyr hitszónok és hitoktató Pécsett, 1733. Zágrábban, 1734–37. Pozsegán, 1739. Eszéken, 1742–43. Péterváradon, 1744, Eszéken, 1746–47. Pécsett, 1748. Pozsegán, 1750. Varasdon, 1754-től a zágrábi püspök egyházi tanácsosa Pozsegán, hol 1777. aug. 24. meghalt.
Munkái mely illyrül és nagyobbrészt Horvátországban jelentek meg; nevezetesebbek:
Bogoljvbnost Molitvena na posthenje Prisvete Troice Jedinoga Boga, Blaxene Divice Marie, i svetih s Razlicsitimi Naucima, i istomacsenjem svetich obicsajah Cerkvenih-Sloxena, i prikazana svetomu Aloisii druxbe isuvove ispovidniku ... Nagyszombat, 1766. és Buda, 1794. (A szent háromság, szűz Mária s minden szentek tisztelete, a különféle egyházi szertartásokat illető utasításokkal és magyarázatokkal.)
Sveta Roxalia Panormítanska Divica Nakichena, i Ispivana. Bécs 1780. (Szent Rozalia dicsőitése illyr versekben.)
Kamen Pravi smutnye velike illiti pocsetak i uzrok istiniti rastavlyenya cerkve istocsne od zapadne po mlogo pocstovanomu. Eszék, 1780. (A háborgás köve vagy a keleti s nyugoti egyház szakadásának valódi oka. Halála után Mandics Antal slavoniai püspök adta ki.)
Kéziratban illyr szótárt, az illyr költészet kézikönyvét és jogi iratokat hagyott hátra.
Catalogus Societatis Jesu 1730–1773.
Catalogus Bibl. Hungariae Széchenyiano-Regnicolaris. Suppl. I. 294., II. 257., 258. l.
Schafarik, Geschichte der slav. Sprache und Literatur. Ofen, 1826. 264. l.
Stoeger, Scriptores 167. l. (tíz munkájának adja rövid latin czimét).
Petrik Bibliogr. (öt munkáját sorolja fel).
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. IV. 907. (Ebben még hat munkája van felsorolva az eredeti illyr czimmel, életr. adatai azonban tévesek).
