Kalmár Elek,
Kalmár Elek,
főgymnasium tanára, K. János, m. kir. főerdőőr és Sánta Anatolia fia, szül. 1862. márcz. 22. Tőkésen (Szolnok-Dobokamegye); azt algymnasiumot Szamosujvárt végezte Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén; a felső osztályokat Kolozsvárt tanulta. 1881-ben az egyetemre Budapestre ment, hol önerején tartotta fenn magát. 1886-ban nyert tanári oklevelet, egy évig tanár volt a gyakorló iskolában; 1886. szeptembertől a budapesti II. ker. kir. főgymnasiumban működött, mint helyettes tanár három évig; innen 1889. Lőcsére nevezték ki a kir. kath. főgymnasiumhoz rendes tanárnak, hol a latin és görög nyelvet tanítja.
Czikkei az Egyetemes Közoktatási Szemlében (1889. Az egyetemi reformhoz, 1890. A görög nyelv kérdése, Az osztályrendszer és szaktanítás, 1891. A magyar és latin nyelv viszonya a gymnasium I-ső osztályában), a Nyelvőrben (1881–1888. A szolnok-dobokai tájszólás jellemzőbb sajátságai, 1892. A helyesírás harcza, Rovás, sat., 1893., 1896–97), a Nyelvtudományi Közleményekben (1892. könyvism., 1893. Idegen szók írása, Gabelentz könyve a nyelvtudományról. A beszterczei szójegyzék, Bellaagh irodalomtörténeti kiadásai, Szvorényi József, A «töves» declinatióról, Arany János mint nyelvész, Gabelentz a latin és görög nyelv tanításáról, Gabelentz mondattani álláspontja, 1894. A schlägli szójegyzék, Czéczó, Sohán, Megtestesül, Kifejez, kifejt, 1895. 1895. A Mátyás király halálára való emlékdalhoz, A königsbergi töredék versmértéke, Pázmány Péter összes munkái, Egyenest, 1896.); az Egyet. Phil. Közlönyben (1893. Petőfi János Vitézének népies elemei); a Budap. Szemlében (1895. Czimmermann István); a Nemzeti Iskolában (1895. Főváros és vidék, Horvát tanszék. A tankönyvbirálati javaslat, 1897. A rangsor satb.).
Munkái:
Iskolai magyar nyelvtan elemzés alapján. A középiskolák alsó osztályai számára I., II. rész. Az I. és II. osztály számára. Bpest, 1893–94. (Ism. az I. r. Egyet. Philol. Közlöny és Felső Polg. Isk. Közlöny 1893., Tanáregylet Közlönye 1894., II. r. Egyet. Philol. Közlöny 1895. 2. rövidített kiadás egy kötetben).
Magyar olvasókönyv. A középiskolák alsó osztályai számára. U. ott, 1893–94., 1896. Három kötet. (Ism. Az I. k. Egyet. Philol. Közlöny és Tanáregylet Közlönye 1893., II. r. Egy. Philol. K. 1895.)
János vitéz. Irta Petőfi Sándor. A közép- és rokon iskolák alsó osztályai számára magyarázatokkal. U. ott, 1895.
Titus Livius Római történetének XXII. könyve és más részletei a II. pún háború főbb eseményeiről. Szerkesztette s előkészülettel ellátta. Térképekkel és rajzokkal. U. ott, 1897. (Sajtó alatt.)
Magyar Könyvészet 1893–94.
Rajner Névkönyve 76. l. és önéletrajzi adatok.
