Kalmár Antal,
Kalmár Antal,
m. kir. posta- és táviroda felügyelő, szül. 1853. aug. 27. Ligeten (Temesm.); a reáliskolákat Szegeden, Pesten és Budán végezte. A technikából a táviró tanfolyamba és 1873. febr. 27. Szegeden mint táviró-gyakornok az államszolgálatba lépett. A távirónál minden szakvizsgát és a távirónak a postával történt egyesítése után a postatiszti vizsgát is letette. 1890-ben a posta- és táviró-tanfolyam gyakorlati táviró tanszékének segédtanárává neveztetett ki. 1892-ben posta-távirói főtiszt, 1895. felügyelő lett. Szolgálati idejének nagy részét Budapesten a táviróműszaki osztálynál mint távíróépítésvezető töltötte, a posta- és távirdatisztképző tanfolyam tanára volt. 1896-ban mint táviróépítési osztályvezető Kassára helyeztetett át.
Czikkei a villamosság alkalmazásáról (névtelenűl, álnévvel és neve alatt) 1880–1891-ig a Vasúti és Közlekedési Közlönyben, a Műszaki Ipar és Gazdasági Hetilapban (A telefon és annak alkalmazása hazai mezőgazdasági és ipari telepeken, öt czikk), a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1884. Az elektromagneses és dynamoelektromos gépekről, 12 szövegábrával), a Vasárnapi Ujságban (1884. Villamos sütés, főzés, fűtés); írt még a Pesti Hirlapba, a Budapesti Hirlapba, a Telegrafba (mint rendes munkatárs 1883-tól), a Telegrafügyi Szemlébe (1886–87.) és a Villámcz. szaklapba.
Munkája: A villamosság. Bpest, 1893. (190. ábr. Ism. Vasárnapi Ujság 50. sz. Ludovika Akad. Közlönye 1894.)
M. Könyvészet 1893. és önéletrajzi adatok.
