Kálmán Ferencz,
Kálmán Ferencz,
ev. ref. lelkész, szül. 1827. jan. 9. Zalamegyében gróf Festetich László nagy-faludi pusztáján, hol atyja K. Ferencz gazdatiszt volt (kereszteltetése a terestyén-szecsődi anyakönyvbe van beírva). Az elemi iskolákat Polgárdin (Fehérm.) járta, a gymnasiumot 1834-ben Kolozsvárt kezdte és 1842-ben a bölcseletieket Pápán elvégezvén, Kecskemétre ment a theologia hallgatására, mit 1845-ben szintén elvégzett és ősztől tavaszig a Mária-utczai iskolában leánytanítónak alkalmazták. 1849 tavaszán ment Soltra (Pestm.) tanító-káplánnak, innét Ráczkevébe, Szalk-Szent-Mártonba, Déghbe, Szilas-Balhásra, majd 1858-ban Gyönkre gymnasiumi tanárnak; innét 1863-ban Némedibe (Tolnam.) lelkésznek, hol 1864. szept. 14. meghalt.
Czikkei a Kalauzban (1857–58. Csokonai Vitéz Mihály sat.), a Napkeletben (1859. Egy nap a bányákban), a Vasárnapi Ujságban (1861. A naptár készítése, 1862. Egy nap a bányákban).
Munkái:
Egyházi beszédek. Első füzet. Kecskemét, 1854.
Ima, Pápa, 1857. (Gyászhangok, melyek néh. Kálmán Ádám ... utolsó tisztességtételekor 1856. decz. 22. a gyászudvarban mondottak cz. munkában Horváth Mihály halotti tanításával és Kálmán Károly gyászbeszédével.)
Egyházkeléskori szertartásos beszédek és imák. Székesfehérvár, 1858. és Folytatása, Pest, 1859.
Iskolai kalandok. U. ott, 1859.
Víg-szeszélyű könyvecske. U. ott, 1860.
Uj M. Athenás 198. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
