Kájoni Gábor,

Teljes szövegű keresés

Kájoni Gábor,
szent Ferenczrendi tartományi rendfőnök, szül. 1629-ben Nagy-Kájonban (Szolnok-Dobokam.); 1647-ben lépett a rendbe, a hol kitünő orgonistává s orgonakészítővé képezte magát és az egyházi énekben, különösen a Gergely-féle zenében kiváló jártasságra tett szert. A tatároktól elpusztított csíksomlyói iskolát 1661-ben felépítette s mint mikeházai kolostorfőnök 1666-ban az ottani fából épített kolostor helyett kőépületet emelt. 1669. Szárhegyre, 1675. pedig Csíksomylóra került és mint tartományi rendfőnök ott könyvsajtót állított fel, melyben a maga munkáját is kinyomatta. Meghalt 1687. ápr. 20. Szárhegyen (Gergyószék). Arczképét, melyet 205 év múlva megtaláltak, a csíksomylói kolostor újrafestette s refektóriumába elhelyezte.
Munkái:
Cancionale Catholicum. Régi, és Új Deák, és Magyar Aítatos Egyhazi Enekek, Dicsiretek, Soltarok, és Litaniak; Kikkel a Keresztyének Esztendő által való Templomi solemnitásokban, Processiókban, és egyéb aítatosságokban szoktanak élni. Halottas Temetéskor-való, és a négy utólsó dolgokról emlékeztető Enekekkel eggyütt. Most újonnan nagy szorgalmatossággal egybe-szedettek, megjobbíttattak, és a keresztyének épületeire, s lelkivigasztalásokra ki-bocsáttattak... A Csiki klastromban, 1676. (511 magyar és 222 latin éneket tartalmaz. 2. kiadása: Balás Ágoston theologus által fogyatkozásokból megjobbíttatván, és némely deák s magyar énekek kihagyattatván, újjak tétettenek helyekben. U. ott, 1719. Két részben; 3. kiadás: A keresztény katholikusok egyházi énekes könyve cz. P. F. Andrási Rafael által új rendbe szedettetett. U. ott, 1806. Dankó, Vetus Hymnarium. Bpest, 1893. cz. munkájába szintén fölvette nevezetesebb énekeit.)
Calendarium. In quo Omnes Sancti, Breviarij Romani, Ordinis Fratrum Minorum, Regni Hungariae, ac ad libitum suis locis inserti continentur. U. ott, 1678.
Hátrahagyott kézirataiból a hun-magyar alphabetre vonatkozó jegyzeteit Szimonczhicz Incze kegyesrendi tanár a tatai gymnasiumban ismertette (Dissertatio de Numnismatica Hungariae. Viennae, 1794.) A kézirat holléte azonban nem tudatik.
Toldy Ferencz, M. Költészet Története 303.
Szilárdy Áron, Régi M. Könyvtár I., IV., V.
M. Könyv-Szemle 1879. 183., 1892–93. 352. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 492., II. 377., 389. l.
Petrik Bibliogr.
Dankó József, Vetus Hymnarium. Bpestini, 1893.
Századok 1893. 343. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 17. (Négyesy László.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT