Kador Sándor,
Kador Sándor,
képviselőházi terembiztos, szül. 1859. ápr. 11. Budán; atyja Fuchs Sándor kir. ítélőtáblai igazgató halála előtt kevéssel (1882) változtatta nevét Kadorra. K. iskoláit Budapesten és Nagyváradon végezte; előbb az orvosi pályára készült, 1881. okt. azonban a hivatalnoki pályára lépett és a kir. ítélőtáblán irodatiszt lett; a paulai szent Vincze-egyesület titkári állását is elnyerte Cziráky János elnöksége alatt; öt évig a Leégh-féle leánynevelő intézetben és a Szerelemhegyi tanítónőképzőjében tanároskodott; jelenleg pedig a képviselőház terem-őre.
Irodalmi működését a M. Államnál kezdte 1880. ápr. paedagogiai czikkekkel és azontúl több vidéki lapnak dolgozott. 1882. nov.-től 1883. okt.-ig az Összetartás főmunkatársa volt.
Szerkesztette s kiadta a Korunk cz. lapot 1884. ápriltól 1885. áprilig, a Család és Iskolát pedig 1886. februártól Wolafka Nándorral, juliustól egyedül szerkesztette 1886. okt. 7. előfizetési felhivást bocsátott ki: Társadalmi árnyképek cz. munkájára. Felolvasásokat tartott aziparosok körében, a kereskedő ifjak társulatában, a budai körben, a budai kath. legényegyletben, Ó-Budán.
Álnevei s jegyei: Alapfi, Cseörgheő, Sk., Dr. K. S., W. (a Bazárban, Veszprémi Közlönyben, Összetartásban, Pesti Naplóban, M. Államban, Religioban, Korunkban, Család és Iskolában, Salzburger Zeitungban sat).
Önéletrajzi adatok.
