Kadocsa Elek,
Kadocsa Elek,
bölcseleti doktor, családi neve Lippich, nagykorunghi és kulcsárfalvi Lippich Elek földbirtokos és Theodosius Helena fia, szül. 1862-ben Kun-Szent-Mártonban (Jász-Nagy-K.-Szolnokmegye); atyját egy éves korában elvesztette; középiskoláit és az egyetem bölcseleti tanfolyamát Budapesten végezte. 1884-ben doktori oklevelet nyert és ekkor művészet-történeti tanulmányokat teendő külföldre ment; a berlini, majd a lipcsei egyetem rendes hallgatója lett és tanulmányozta Európa nevezetesebb képgyűjteményeit. Külföldről hazatérve Trefort kinevezte a közoktatásügyi ministeriumhoz és azóta e ministerium művészeti ügyosztályában működik.
Első költeménye a Tóth Kálmán által szerkesztett Fővárosi Lapokban jelent meg (1878.). Költeményeket és egyéb czikkeket közölt ugyanazon lapban (1884., 1886–88.), a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban (1878-tól), a Czegléd-Abonyban (1879–1880.), a Budapesti Bazárban (1880–83., 1889.), a Nagy-Kőrösben (1881–83.), a Magyarország és a Nagyvilágban (1881), a Kecskeméti Lapokban (1882), a Vasárnapi Ujságban (1883–84.), az Irodalmi Lapokban (1884), a Budapesti Hirlapban (1884), a Nemzetben (1886), a gyulafehérvári Politikai Szemlében (1886–87.), a Pesti Hirlapban (1887), a Gvadányi Albumban (1887), a Kun-Szent-Márton és Vidékében (1889), a Művészi Iparban, a Pesti Naplóban (1890. 332. sz. A magyar képzőművészet és a műbirálat) és az Életben (1892. Képzőművészet, 1893. A téli tárlatról.) Több költeményét Rückert kisasszony Coburg-Gothában németre fordította és azok a külföldi folyóiratokban megjelentek. Egyes dalait Varga József és Gaál Ferencz megzenésítették, ilyenek: a Kiszáradt a nyárfa, Szomszédunkban rozsabokor nyilik, Kiderült ... sat.
Munkái:
Egy élet tavaszából. Költemények. Bpest, 1883. (Ism. Koszorú.)
A magyar dráma gyermekkora. U. ott, 1884. (A magyar dráma története cz. nagyobb műnek bevezető része.)
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
