Kada Elek,

Teljes szövegű keresés

Kada Elek,
polgármester, szül. 1852. máj. 2. Kecskeméten (Pestm.); a középiskolákat a kecskeméti róm. kath. főgymnasiumban, a jogot a kecskeméti s pozsonyi jogakadémián végezte. 1872-ben a főváros új szervezése alkalmával megválasztatott fővárosi fogalmazóvá, de 1875-ben már letette az ügyvédi vizsgát és visszatért szülővárosába, a hol ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1876-ban a kecskeméti függetlenségi pártot segítette ujjászervezni s a pártot 1878-ban teljes győzelemre juttatta. Ez évben Kecskemét II. kerülete megválasztotta függetlenségi párti országgyűlési képviselőnek és e tisztet két czikluson viselte. 1884-ben nem lépett fel, hanem a vasúti szakvizsgákat tette le, s mivel az osztrák-magyar államvasúttársaság a magyar vonalainak igazgatására külön magyar igazgatóságot állított fel, e társaság szolgálatába léptt. 1891-ben Baross Gábor kereskedelmi s közlekedési miniszter a társaság magyar vonalait megváltotta az állam részére s a társaság összes alkalmazottait a m. kir. államvasutak szolgálatába átvette s K. ott mint titkár és szakosztályi főnök-helyettes működött. 1897. elején Kecskemét városa megválasztotta polgármesterének és ez alkalomból, mielőtt a fő- és székvárost elhagyta, az Otthon írói körbeli kollegái jan. 14. bucsúlakomát rendeztek tiszteletére.
Irodalmi munkásságát 1875-ben kezdette meg, s több munkája, mely a kecskeméti népéletet és ennek a népnek nemes vonásait és szép tulajdonságait ismerteti, nemcsak a hazában keltett figyelmet, hanem német és franczia nyelvre lefordíttatván, a külföld előtt is ismertté lett. A helyi s fővárosi lapokban főleg tárczaírással és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Ezeken kívül írt szindarabot is. Czikkei a Kecskemétben (1883. 22–25. sz. Kecskemét és vidéke az avarok korában); az Aigner (Abafi) Hazánkjában (1889. A mikor Kecskeméten el akarták fogni a császárt, egy részlet a Noszlopi-féle összeesküvésből); a Pesti Hirlapban (1891. 286. sz. Tanyai diplomata, 328. sz. Pásztor emberség, 1892. 105. sz. A mi szinházunk); a Vasárnapi Ujságban (1894. 29. sz. Bugacz pusztai élet Kecskemét vidékén, 1895. 52. sz. A bugaczi igazságok) sat. A Szabad Szó cz. politikai napilapnak is munkatársa volt. Országgyűlési beszédei a Naplóban (1878–1881. X. Költségvetés 1880-ra, általános, XVII. Budapesti rendőrség.)
Munkái:
A vasutak keletkezése és fejlődése. Bpest, 1891. két kötet. (Kárpáti Jánossal együtt.)
A darázs mérge. Regény. Pataky László eredeti rajzaival. U. ott, 1893. (Könyves Kálmán regénytára 5.)
Magyar történeti album. Bpest, ... (Mely Magyarország történetét adja a nép számára; eddig két kötet jelent meg belőle; a III. kötet kéziratban van.)
Szerkesztette a Kecskemétet 1880. szept. 5-től az év végeig és 1881. okt. 20-tól 1882. febr. 19-ig társszerkesztője volt a lapnak.
M. Könyvészet 1893.
Kecskeméti nagy Képes Naptár 1894-re 161. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1897. 3. sz.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT