Kaas Ivor (reventlowi báró),

Teljes szövegű keresés

Kaas Ivor (reventlowi báró),
publicista, szül. 1842. jan. 24. Lonthón (Hontm.); családja dán eredetű; atyja K. Ede báró, mint a Walmoden lovasezred főhadnagya, a felföldön állomásozván, nőül vette draskóczi és jordánföldi Ivánka Idát (Ivánka Zsigmond és Imre nővérét). Ezen magyar nő gyermekeit egészen magyarúl nevelte s férjét is rábirta, hogy az osztrák szolgálatból kilépvén magyar honpolgárrá legyen. A család Farmoson (Pestm.) telepedett le. K. középiskoláit 1853–59-ben Pozsonyban és Szarvason végzete; ezután a jogot a pesti egyetemen hallgatta. 1860-ban a márcz. tüntetés alkalmából, midőn Forinyák elesett, K., a Hindy testvérek és többen elfogattak és az öreg Tancsicscsal együtt felségárulás vádja alatt hét hónapig ültek Budán. Az elsőbiróság az ifjakat felmentette. Tancsicsot 15 évre ítélte. Szabadságukat az októberi diploma kibocsátásakor nyerték vissza. Tanulmányait 1863-ban végezve, külföldre ment Amsterdamba, hol 1865. januárig egy bankháznál szolgált. 1866-ban visszatért hazájába s a pesti városi számvevőségnél nyert díjnoki állást, hol deczemberig maradt, midőn Jókai a Hon szerkesztőségébe fölvette. Ennek volt tagja 1867 szeptemberig, midőn a laptól megvált és Podmaniczky Frigyes báró alatt a Hazánk cz. lap munkatársa lett. 1868 szept. a keletázsiai expedicióval körutat tett a földön; meglátogatta a Fokföldet, Siamot, Chinát, Japánt és Észak-Amerikát. 1870. febr. tért vissza s a sajtó-irodában nyert alkalmazást mint fogalmazó. 1871-ben a Reform szerkesztőségébe lépett és e lapnál volt annak 1875. júniúsban történt megszüntéig. 1875–94-ig a Pesti Napló főmunkatársa volt, egyúttal a Pesti Hirlap egyik első vezérczikkírója (1878. decz.). Részt vett a Budapesti Hirlap alapításában (1881. máj.), melynek most is főmunkatársa. 1875-ben Hátszegen képviselőnek választatott és az 1876. májusi kiegyezésig a fusionált pártban volt; ekkor kilépett és a Tisza-kormánynyal szemben ellenzéki állást foglalt. Az 1888–1892. országgyűlésen a fővárosi IV. kerületet (belváros) képviselte.
Czikkei a Honban (1866. 213., 214. sz. A magyar municipiumok pénzügyi szervezése, különös tekintettel Pest sorsára sat.); a Földrajzi Közleményekben (1873. A buddhismus és halottjai); a Havi Szemlében (1879. Nemzet és országgyűlés); a Pesti Hirlapban (1880. 193., 194. Csengery Antal, 197., 204., 211., 218., 225., 232. Magyar festők); a Pesti Naplóban (1880. 77. sz. Idősb és ifjabb magyar festők, 93. sz. A Bem-szobor és az operaház szobormintái, 160. sz. A mintarajztanoda, 267. sz. Magyar festők a kiállításon, 1890. 353. sz. Kritika, 1894. 98. szám Kossuth Lajos); a Koszorúban (VII. 1882. A millenarium); az Ország-világban (1887. Régi magyar festők: Kiss Bálint és Barabás Miklós; a Budapesti Hirlapban (1883. 120. sz. Arany János szobra); a M. Szalonban (VIII. 1888. Hirlapirodalom), a M. szemlében (1890. A Schiller-ház Weimarban) sat. Irt még az aradi Alföldbe s a Budapester Tagblattba.
Munkái:
A kelet-ázsiai expeditio. 1. Gibraltar és Marokkó kereskedelmi viszonyairól. 2. A délafrikai gyarmatok. Pest, 1869. (Cserei Manóval együtt. Közlemények a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium köréből II. 1., 3. füzet.)
Itélet napja szomj. három felv. egy. közjátékkal. Bpest, 1876. (Ism. Ellenőr 107. sz.)
Alföldi Hirlap 1869. 120. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 9. sz. arczk.
Athenaeum Naptára 1878. 90. l. arczk.
Pesti Hirlap 1879. 253., 1880. 117., 118., 169., 176., 188., 190., 1882. 225. sz.
1880: (Albuma). Magyarország 118., Főv. Lapok 98., Egyetértés 118., Hon 106. sz.
Petrik Könyvészete.
Ország-Világ 1887. 20. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1885. 313., 1888. 264. sz.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 1887–1892. Bpest, 237. l.
Pesti Napló 1888. 265. sz.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT