Genersich Antal, (szepes-szombati),

Teljes szövegű keresés

Genersich Antal, (szepes-szombati),
orvosdoktor és egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1842. febr. 4. Nagyszombatban (Pozsonym.), hol atyja (G. János, theologiai tanár fia), táblai ügyvéd volt, anyja Kilcher Katalin; tanult Kézsmárkon (egy félévig Eperjesen) és a pesti egyetemen, hol 1865. okt. 19. orvosdoktori, 1866-ban sebészdoktori, szemész- és szülész-mesteri oklevelet nyert. Atyját öt éves korában elvesztvén, kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt gyermekkorától fogva leczkeadással kereste kenyerét; orvosnövendék korában bonctani demonstrátor volt. 1865. októbertől 1868. okt. végeig dr. Arányi Lajos tanár mellett mint kórboncztani tanársegéd alkalmaztatott; 1867-ben gyermekkórházi boncznokká, 1868. ápr. 1. szent Rókus kórházi boncznok főorvossá választatott meg. 1868. okt. állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult és két évet Würzburgban dr. Recklinghausen, Bécsben dr. Stricker Salamon, Lipcsében dr. Ludwig Károly és dr. Huppert Károly, Berlinben Virchow Rudolf tanár intézetében dolgozott, egyszersmind az egyetemeken előadásokat hallgatott. Visszatérve 1870. aug. 3. a kolozsvári orvossebészi tanintézethez a kórboncztan és törvényszéki orvostan rendes tanárává neveztetett ki; 1872-ben ugyanott az egyetem megnyitásakor a kórboncztan rendes tanárává léptették elő, hol jelenleg is működik. 1870–76-ban megalapította a kórboncztani intézet gyűjteménytárát; az orvosi karnak 1876–77-ben dékánja s az egyetemnek 1877–78-ban rectora volt. 1875 óta Kolozsvár város tiszteletbeli főorvosa. Az 1876-ban Kolozsvárt létesített orvos-természettudományi társulat évről-évre orvosi szakelnökül választotta; 1883–84-ig pedig a társulat elnöke volt. Az erdélyi-múzeum-egyletnek 1881 óta választmányi tagja. Azonkívül tagja több hazai s külföldi tudományos és közművelődési társulatoknak. A kolozsvári evang. egyház-község tanácsosa s gondnoka. 1891-ben magyar nemességet nyert. A magyar tudományos akadémia 1892. máj. 5. levelező tagjai sorába választotta.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1867–68. kisebb czikkek, 1869. Fonalóczkór esete és etetési kísérletek. 1870. Sokszoros idegdag, ugyanez németül a Virchow-féle archivban. A szaruhártya nedvcsatornáiról, németül a bécsi Mediz. Jahrbücherben, 1871. A nyirk felvétel a vázizmok inai és bőnyei által, németül a Berichte der sächs. kön. Akademie der Wissenschaftenben, 1870. 1874. Válasz dr. Scheuthauer G. tanár birálatára. 1875. Adalék az ember hasi együttérző fonatain levő Pacini-testek ép- és kórboncztanához. u. ez a M. Orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban és németül a Mediz. Jahrbücherben 1876, 1884. Adatok az amyloidos elfajulás kórtanához, 1885. A sugárgomba betegségről, 1891. Gyógyult trichinosis esete, németül a Pester med. chirurg. Presseben. Adatok a trichinosis kóroktanához, dr. Géber tanár nekrologja, 1892. Májtályog esete és a féreg peték az epekőben, 1893. A tápcsatorna kimosása, németül a Wiener med. Presseben és Deutsche med. Wochenschriftben, francziául a Le Progrčs medical-ban), a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőben (1876–85. kisebb czikkek, 1888. Béka, mely állítólag négy évig emberben élt, németül a Pester mediz. chirurg. Presseben 1889., 1890. A hasnyálmirigy egy ritka alakú eltérése, németül és Über das Verhältniss der Perlsucht zur Tuberculose a berlini Berichte des X. internationalen Congresses Berlin II. 1891. Önkényt kiürült nagy epekő, németül u. ott, Hashártyalob ujszülöttben a csipő-bél átlyukadása folytán, u. ez a Virchow Archivjában. 1892. Májtályog esete, féregpeték az epekőben. Elsődleges gömbsejtű tarcoma az ileumban), az Erdélyi múzeumban (1873–77. kisebb czikkek), a M. Polgárban (1880. Lehetnek-e a nők orvosok), a Természettudományi Közlönyben (1890–92. kisebb czikkek), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXV. 1891. Gyakorlati megjegyzések a tetemvizsgálathoz, XXVI. 1892. Az orvosi tudomány haladása, u. ez a Gyógyászatban. A kóros kövek keménységéről, németül Virchow Archivjában), sat.
Munkái:
1. Jelentés a kolozsvár-kocsárdi vasútvonal építésekor a munkásoknál előfordult megbetegedésekről. Kolozsvár, 1875. Nyolcz táblával. (Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyve. Uj folyam II. sz.)
2. Az egyetemi tanszabadság és a szigorlati szabályzatok. Rectori beszéd. Kolozsvár, 1877. (A kolozsvári tud. egyetem évkönyvei.)
3. A kolozsvári m. kir. tud. egyetem működéséről. Kolozsvár, 1878.
4. A fejcsonkos torz. Kolozsvár, 1880. (Kolozsvári Orvos-természettud. Értesítő, két tábla rajzzal.)
5. Tetemvizsgálati jegyzőkönyv. Ürlap. Kolozsvárt, 1890.
6. A törvényszéki orvost érdeklő törvények és rendeletek. Kolozsvár, 1894.
Acta Reg. Scient. Universitatis Claudiopolitanae 1874–92.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája 169. l.
Tagajánlások. Bpest, 1892. 44. l.
M. Tudom. Akadémia Almanachja 1893. 144–148. l. és 1894. 153. l. (Munkáinak és czikkeinek repertóriuma) és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT