Fusz Mihály,
Fusz Mihály,
ág. ev. lelkész, F. Keresztély lelkész fia, szül. 1814. okt. 5. Nagy-Szebenben, hol 1832-ig iskoláit járta; azután a bécsi protestáns theologiai intézetben tanult. 1834-ben hazájába visszatérvén, egy ideig Nagy-Csűrben tanító volt; azután Nagy-Szebenbe ment és az ottani ev. gymnasiumban működött és a botanikával is foglalkozván, neve ismertté lett; úgy hogy a hatvanas évek kezdetén Haynald Lajos akkori erdélyi püspök őt jelölte ki Erdély Flórájának (I. 5. sz. a.) megirására s a munka költségeinek tekintélyes részét már mint carthagoi érsek sajátjából fedezte. 1848. jan. 4. a regensburgi zool.-mineralogiai egyesületnek rendes tagja lett. 1854-től a nagyszebeni ág. ev. gymnasium conrectora volt. Tiszteleti tagja volt a pfalczi Pollichia természettudományi egyesületnek, nemkülönben választmányi tagja az erdélyi honismertető társulatnak és a nagyszebeni természettudományi egyletnek. 1861. máj. 30. a fenyőfalviak (Girelsau) lelkésznek választották. 1870-ben superintendentialis vicarius lett és 1878-ban Nagy-Csűrbe hivatott meg, hol 1883. ápr. 17. meghalt.
Botanikai czikkei az Archiv für siebenb. Landeskundeban (II. 1845. Verzeichniss derjenigen Pflanzen, welche entweder ausschliesslich oder doch hauptsächlich in Siebenbürgen angetroffen werden, nebst Angabe ihres Fundortes und der Wichtigsten Synonyme, III. 1848. Alphabetische Zusammenstellung der sächsischen, ungarischen, wallachischen und deutschen Trivialnamen in Siebenbürgen wildwachsender oder allgemein cultivirter Pflanzen; Ercsei, Nemes Tordamegye Flórája és Sternheim Uebersicht der Flóra Siebenbürgens birálata; N. F. I. 1853. Notizen zur Flora Siebenbürgens, XIV. 1878. Aufzählung der in Siebenbürgen angegebenen Cryptogamen); a Verh. u. Mitth. des siebenb. Ver. für Naturw. (I. 1850. Ueber eine neue Hepatica; Botanische Notiz, IV. 1853. VIII. 1857. XVI. 1865. Zur Cryptogamenflora Siebenbürgens; V. 1854. VI. 1855. VIII. 1857. XIII. 1860. XIV. 1863. Zur Flora Siebenbürgens és könyvismertetés; XIII. 1862.
XXII. 1872. Herbarium normale Transsilvanicum):
Munkái:
1. Lehrbuch der Naturgeschichte als Leitfaden bei Vorlesungen an Gymnasien. Mit besonderer Berücksichtigung Siebenbürgens ausgearbeitet. 2. Heft. Botanik. 3. Heft. Zoologie, Hermannstadt, 1840. 1845. (Az I. füzetet Neugeboren Lajos irta.)
2. Bericht über den Stand der Kenntniss der Phanerogamen-Flora Siebenbürgens mit dem Schlusse des Jahres 1853. (Különnyomat a nagy-szebeni gymnasium Programmjából.)
3. Flora Transsilvaniae excursoria... Hermannstadt, 1866.
4. Der Lebensodem des Protestantizmus. Festpredigt bei der Jahresversammlung des Hermannstädter Zweigvereins der evang. Gustav-Adolf-Stiftung, am 25. Juni 1868 in Gross-Scheuern. Hermannstadt. 1868.
5. Nagy gonddal és sok eredeti megjegyzéssel adta ki Baumgarten és Schur egy-egy munkáját: Enumeratio Stirpium Magno Transsilvaniae Principatu praeprimis Indigenarum in usum nostratum Botanophilorum conscripta, inque ordinem sexuali-naturalem concinnata auctore Joh. Christ. Gottlob Baumgarten... T. IV. Classis XXI. Cryptogamarum Sect. I–III. exhibens. Mantissa I. auctore Michaele Fuss et Indices ad I. C. G. Baumgarten Enumerationem stirpium Transilvanicarum curante M. F. Hermannstadt, 1846.
6. Auszug aus dem Berichte über eine im Auftrage Sr. Durchlaucht Carl Fürsten zu Schwarzenberg, Gouverneur von Siebenbürgen... vom 5. Juli bis 15. August 1853. unternommene botanische Rundreise durch Siebenbürgen von Dr. Ferd. Schur, auf Anordnung der k. k. siebenb. Statthalterei redigirt. Hermannstadt, 1859.
Özvegye, F. kivánságára, természettudományi könyvtárát és 500 fasciculusból álló rendezett herbariumát a nagy-szebeni természettudományi egyletnek ajándékozta.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 391. l.
M. Növénytani Lapok 1883. 78. sz. (Kanitz Ágost.)
Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. N. F. XIX. 1884. (Teutsch G. D.)
Petrik Bibliogr.
