Fröhlich Róbert,
Fröhlich Róbert,
bölcseleti doktor, a m. tudom. akadémia főkönyvtárnoka s levelező tagja, F. Izidor testvérbátyja, szül. 1844. márcz. 19. Pesten; középiskoláit Pesten az ág. hitv. és az állami gymnasiumban végezte 1862-ben; ekkor hallgatója lett az akkori protestáns (egyesült) theologiai intézetnek, melyben két évfolyamot végzett. 1864. őszszel Svájczba ment és a bazeli egyetem theologiai fakultásába iratkozott be, melynek négy félévig hallgatója volt. Hazatérvén 1867-ben letette az első theologiai vizsgát és 1868-ban a másodikat. 1866 őszétől három évig mint segédlelkész működött Budapesten és Kis-Harsányban (Baranyamegyében), 1868-ban ismét Budapesten és 1869-ben Kis-Harsányban, őszszel tanár lett a csurgói ev. ref. gymnasiumban, 1870-ben a pesti ev. ref. és 1873-ban a pesti ág. hitv. főgymnasiumban. 1883-ban a budapesti egyetemen az ókori történet és régészet magántanárának habilitáltatott. 1892. máj. 5. a m. tudom. akadémia levelező tagjává s őszszel főkönyvtárnokává választatott (a gróf Teleki nemzetség alapító ága 1893. január 7. ezen választást megerősítette). Az Instituto Romano levelező, az országos régészeti s embertani társulat, valamint a budapesti philologiai társaság választmányi tagja.
Programmértekezései a budapesti ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1876. és 1877. A dór vándorlás, 1883. Nagy Sándor dunai hadjárata, 1889. Herodotos pontusi útja, 1890. Herodotos keleti újta); czikkei az Archaeologiai Értesítőben (1881. Egy aquincumi castellum, 1883. Az agathyrsek, 1887. A bácskai ú. n. római sánczok, Három római mértföldmutató, 1888. A krásznai aranylelet, Két római mértföldmutató kő. Adalék Pannonia helyrajzához, 1889. Castellum Onagrinum, 1890. és 1891. Római feliratok Alsó- és Felső-Pannoniából, Hesione, 1891. Dacia nyugoti határa és a római sánczok. A németországi limesértekezlet, 1892. Acumincum vidéke s a régi pannoniai limes, 1893. A pilis-maróthi római tábor, Római katonai elbocsátó levél Ó-Szőnyből), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1881. A pannonok földje és népe, 1882. Aquincum történetéhez, 1885. Ptolomaeusnak hazánkra vonatkozó térképei, 1886. A geták), az Ungarische Revueben (VII. Die sogenannten Römerschanzen der Bácska), az Archaeol.-Epig. Mittheilungen aus Oesterr.-Ungarn-ban (XIV. kötet 1891. Römische Inschriften aus Pannonia inferior und superior), a Budapest Régiségeiben (III. és IV. k. Aquincumnak római feliratai), az Akadémiai Értesitőben (1893. Pannonia elfoglalása, akadémiai székfoglaló, kivonatban), a fejérmegyei régészeti társulat Évkönyvében (1893. Fejérmegye a római uralom alatt.). Számos kiadatlan feliratot tett közzé a Corpus Inscriptionum Latinarum III. kötetéhez tartozó Supplementumban. Ezenkívül több könyvismertetést írt a M. Tanügybe, Egyet. Philol. Közlönybe s az Archaeol. Értesitőbe. A Pallas Nagy Lexikonába az Epigraphikát, ó-kori földrajzot és történetet írja.
Munkái:
1. A görögök története. Irta Curtius Ernő. A m. tudom. akadémia megbizásából, a 4. jav. kiadás után ford. Bpest, 1875–80. (Az I–III. kötetet fordította).
2. Szótár Homeros két eposához. Iskolai használatra. Bpest, 1888. (Elischer Józseffel. 2. jav. kiadás.)
M. Könyvészet 1887.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Tudom. Akadémia Értesitője 1889. 1892. és önéletrajzi adatok.
