Fridvalszky János (fridvaldi),
Fridvalszky János (fridvaldi),
bölcseleti doktor, apát-kanonok, szül. 1740. decz. 13. Zólyomban; 16 éves korában a jezsuita-rendbe lépett; egy ideig Kolozsvárt tanította a latin nyelvet és mathesist; azután ugyanott könyvtárnok volt a rend föloszlatásaig (1773.) Később beutazta Erdélyt, annak mineralogiáját tanulmányozva. Mária Terézia munkásságáért előbb száz aranyat, majd 200 frt évi nyugdíjat és apátságot adományozott neki; végre 1777-ben szepesi kanonokká nevezte ki. Liptómegye főesperese s táblabirája is volt. Meghalt 1784-ben Szepesmegyében.
Munkái:
1. Diploma Andreae Regis Hierosolymitani, quo Gertrudis praecipus a sex fere saeculis inter historicos patriae innocentiam demonstrat; honoribus com. Dionisii Banffy oblatum, annotationibus illustratum. Claudiopoli, 1760.
2. Minero-logia magni principatus Transilvaniae seu metalla, semi-metalla, sulphura, lapides et aquae conscripta. Claudiopoli, 1767.
3. Inscriptiones Romano-Dacicae, honoribus com. Andreae ab Hadik et Jos. 1. b. a Thoruczkey oblata. Claudiopoli, 1767.
4. Dissertatio de Skumpia seu Cotino planta coriaria (Rhus Cotinus Linnaei) cum diversis experimentis in M. Principatu Transilvaniae institutis. Claudiopoli, 1773.
5. Dissertatio de ferro et de ferrariis Hungariae et Transsylvaniae. Claudiopoli, év n.
6. Reges Hungariae Mariani, ex antiquissimis diplomatis aliisque manuscriptis conscripti. Viennae, 1775.
7. Heroes Hungariae Mariani, ex antiquissimis diplomatis aliisque manuscriptis conscripti. Viennae. 1775.
8. Poemation ad Solennia consecrationis Antonii l. b. de Andrássi ep. Rosnau. 1780.
9. Supellex concionatoria in festa Deiparae Virginis et angelorum concinnata. Leutschoviae et Cassoviae, 1781. Két rész.
Horányi, Memoria 721. l.
M. Hirmondó 1782. 14. sz.
Stoeger, Scriptore 88. l.
De Luca, Das gelehrte Oesterreich 132. l.
Budapesti Szemle VI. 1859. 44. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
