Fridelius János,
Fridelius János,
ág. ev. iskolaigazgató, szül. 1638-ban Sopronban; miután iskoláit a hazában elvégezte, külföldi egyetemre ment és Vittenbergában 1659. decz. 30. iratkozott be; később visszatért hazájába; 1664-ben Sopronban conrector lett és 1682–1712-ig rector volt ugyanott; ekkor elgyengülése miatt teljes fizetéssel nyugalmaztatott. Meghalt 1719-ben.
A convent megbizásából 1693-ban tantervet nyujtott be, mely szerint az oktatás czélja: a vallásosság, tiszta erkölcs és tudományos miveltség.
Munkái:
1. Ex Antropologia de principiis nobiscum natis disputatio. Praeside Viccio. Wittebergae, 1661.
2. B. Domini Christophori Lackneri, I. V. Doctoris et consulis quondam Semproniensis vitae curriculum. Ratisbonae, 1714.
3. Sermo funebris in exequiis... domini Christophori Sowitschii, beatissimae memoriae, habitus a... Ratisbonae, év n.
Nevét Friedeliusnak, Friedelnek és Fridelnek is irják.
Klein, Nachrichten II. 481. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 159. l.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 65. l.
Müllner, A soproni ev. főtanoda története 49. 53. l.
Néptanítók Könyve 1860. 268. l. (Garády).
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő XVIII. 61. l.
Molnár Aladár, Közoktatás története I. 385. 387. 389. 402. l.
Petrik Bibliogr.
