Frank Ödön,
Frank Ödön,
orvosdoktor, szül. 1859. febr. 17. Nádudvaron Hajdumegyében; középiskoláit Karczagon és Nagyváradon végezte; 1877-től 1882-ig a budapesti egyetemen orvosi tudományokat hallgatott; 1881-ben a közegészségtanból tett vizsgálat alapján ösztöndíjban részesült. 1882-ben A gáznemű anyagok desinficiáló képességéről cz. irott munkájával pályaművet nyert. 1882. máj. 1-től az egyetem közegészségtani intézetében gyakornoknak és azon év okt. 1-től tanársegédnek választatott meg. 1883. márcz. 31. orvosdoktorrá avattatott föl; 1885. decz. 18. iskola-orvosi s egészségtantanári oklevelet nyert. 1887. júl. 19. a budapesti VII. ker. m. kir. áll. gymnasiumhoz iskola-orvosnak és egészségtantanárnak neveztetett ki; erről az állásáról azonban 1891-ben lemondott. 1888. máj. az emberi járványok tanából egyetemi magántanári képesítést nyert. 1889. jan. 1. közegészségtani tanársegédi állásától megvált és ösztöndíjjal külföldön utazott; két évig tanulmányozta Európa főbb országaiban a közegészségügyi intézményeket. 1890-ben a honvédség orvosi karába lépett.
Irodalmilag önálló egészségtani vizsgálatokkal, és statisztikai tanulmányokkal foglalkozott, melyek részben a tudományos egyesületekben tartott előadásai után közzé tétettek. Nagyobb közleményei a következők: a Közegészségi s Törvényszéki Orvostanban (1882. A gáznemű anyagok desinficiáló képességéről, 1883. A tápszerek hamisítása s hatósági vizsgálata Párisban, 1884. Fertőző anyagok viselkedése emésztő nedvekkel szemben, a Berliner Med. Wochenschriftben is, Magyarország népesedési mozgalma 1880–82-ben, Magyarország és Ausztria Közegészségügye 1881-ben, 1886. A Breyer-féle vizszűrő, A cholera Budapesten, ugyanez a Berliner Med. Woch.-ben is, Adatok a himlőoltás ügyéhez, 1887. A védőoltás-ügy reformja hazánkban. Hazai ásványvizek bacteorologiai vizsgálata, Magyarország Közegészségügye, 1888. Közegészségi intézkedések a fővárosban), A Berliner Medic. Wochenschriftben (1882. Über den Werth einiger gasförmiger Desinfectionsmittel, dr. Doleschall Sándorral, kivonata az egyetemen 1882-ben pályadíjat nyert dolgozatnak), a Természettud. Közlönyben (1883. A lakások fertőtlenítése, 1884. Gyermektelepek az iskolai szünetek alatt, 1887. A vakságról Magyarországon); az Egészségben (1887. Himlő és védőoltás, 1888. Levél egy fiatal anyához, 1891. Közegészségügyi mozgalmak).
Munkatársa a Pallas Nagy Lexikonának.
